Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-08-28 / 9. szám
Vácz, 1887. téliig terjedd hagyaték után 2 frt; minden további megkezdett 1000 frtnyi érték után ' 50 kr. ; mely aznban 5 írtnál több nem lehet. A szenvedd állapot levonása nélkül háromszáz forton aluli hagyatékok leltározásáért, úgy szintén bármely más hagyatéknak árvaszékileg történő tárgyalásáért dij r nem jár. A királyi közjegyző eljárását és ) dijait a törvény szabályozza s itt külön r intézkedés alá nem vétetik. 33. §. A leltározás vagy a hagyatéki > eljárás során az árvaszéki kiküldött által i átvett készpénz vagy pénzérték 24 óra 5 alatt letétbe helyezendő, ha csak az ár- f vaszéki kiküldő végzés más utasítást nem í tartalmaz. 34. §. A kiskorú érdekében történő min- 3 den más eljárás és kiküldetés díjmentesen f végzendő. A város belterületén kiviil vagy s | a város határán kívüli eljárás után azonban az árvaszék kiküldöttjét a városi szerf vezési szabályrendeletben meghatározott i napi, esetleg Fuvardíjak illetik. Vagyontalan vagy szegényebb kiskorúak a ellenéljen azonban dij nem számítható. Az b árvaszék különben jogosítva van a dijakat R annak terhére is megállapítani, a ki az 9 eljárásra illetve kiküldetésre okot szolgál- t tatott, s a dij az eljárásban a kiskorúak- >1 kai közösen érdekelt nagykorúakra osztályrészük arányban szintén kivethető. 35. §. Az árvaszék kezelése ála első q pénzt vagy értéket az árvaszéki ügyésznek o csak megbizatása körében és ekkor is an- n nak 24 óra alatti letétbe helyezése mel ií lett, az árvaszék többi tagjainak pedig s éppen nem szabad átvenni. Ezen intézke- b dés a felek részére tudomás okáért az ár- v vaszéki helyiségekben állandó kifügesztés r.r utján közzé teendő. A postai érték küldemények pénz vagy q pénzértéket tartalmazó beadványok mill kénti átvételét a jelen szabályrendelet 51. 9 és köv. § ai szabályozzák. Az árvaszéki kiküldött mennyiben van, pénz vagy pénzérték átvételére kiküldetése körében jogo- - sitva, minden egyes esetben a kiküldő végzésben határozandó meg. (Ügyrend 45. §.) (Folytatjuk.) Apróságok. — Nagyságos asszonyom ! Tiszteletét küldi a Polgármester ur ! — Kiváncsi vagyok mi okból? — Nem-e volna Nagyságod házában ki- iß adandó szállás ? — De bizony volna. Hanem őszintén szólva, házamban nagy csendesség uralkodik', csak valami rendes lakót óhajtanék befogadni. — A választás teljesen Nagyságos asz- szonytól függ. — Mennyiben? — Mert az elszállásolandó 20 egyén kö- s ziil teljesen szabadon választhat, íme itt r a névsor. — Olvassa fel kérem a neveiket, mert rtí megvallva az igazat a névhangzására nagyon sokat adok. — Az elsőt Leidenfrostnak hívják. — No ez nem tetszik! Nagyon hideg és bús hangzású, hallatára még nyáron is megfagy az ember tőle. Kérem tovább. — Horváth. — Tudja milj’en nagy magyar asszony vagyok, a horvátokat ki nem állhatom. — Pajkos! — Ments Isten ! Ez fenekestül fordítaná fel házamat. — Veingruber. — E meg épen borizii. — Bognár. — Hjah! Ez vajmi mesteremberes! — Eördögh. — Ez meg már teljesen kiállhatatlan. — Kard hordó. — No még ez kellene, tudom egy darab bútor sem maradna épen a lakásban. — Bierfaszl. — Eh ! hagyjon békémet az e fajta sörös hordókkal. — Szentilonay. — No ez már kifogástalan úri hangzású név, e mellett maradok. Szentilonay úr a szerencsés választás után behelyezkedék az elegáns lakásba. A bérlet leteltével azután, egy csomó adósság hátrahagyásával elpárolgott, mig a kifogásolt nevek tulajdonosai az utolsó krajezárig mindent pontosan kielégítettek. * * * — Olvastam a fiumei útra vonatkozó apróságot. — Nem lehetek eléggé szerencsés az Ön nevére az előfizetők névsorában visz szaemlékezhetni ! — Hát Ön csupán az előfizetők számára fabrikálja apróságait?-—- Nagyon természetes, hogy toliamat az előfizetők eszejárásához szoktam hegyezni. — Én azt hiszem, hogy a kaputos ember, csak kaputos ember, és megérti azt a mit olvas. — Csakhogy a mai világban a kaput már nagyon olcsó, az ember meg nagyon is ritka a kaputban. — Én pedig nagyon meg vagyok győződve, hogy jól megértettem, miszerint azt tetszett írni, hogy a fiumei podestának vitt borban a bogarak úszkáltak. — No ezek a bogarak édes lelkem csakis a maga fejében úszkálhatnak és innen tetszett az én apróságaimba beolvasni. * * * — Pénztáros! Hogy követhette el Ön azt az aljasságot, hogy a városi pénztárból 100 ezer lilát sikasztott, megfontolta e, hogy mily gyalázatott ejtett ezáltal Európa előtt, a mi derék városunkon Novin? — Elnök ur! Kikérem e dorgáló, megrovó hangot, előttem a kutya sem ugatta még VÁCZI Novit, mig most alkalmat nyújtottam neki, hogy világhírű várossá legyen. — Hogyhogy ? — Igenis, ha a tisztelt esküdtszék engem, tettemért egyhangúlag fel fog menteni, akkor az öt világrészben bámulatos hírre fog Növi városa szert tenni. — Igaza van neki. Mi esküdtek egyhangúlag felmentjük őt, hogy a világ megbámulhasson bennünket és városunkat. * * * — Ugyan barátom megtudnád-e nekem mondani, ki az első, legnagyobb lantos költő jelenleg Európában? — Az bizonyosan Martinichi, novii pénztáros lesz, ki egy csapásra 100 ezer lírát (lantot) lopott, és azt szerencsésen el is költötte. * * * — Kutya gyerek lehetett az a portugál 1 képviselő is, ki a pénzügyminisztert pofon legyintette. — No de meg is lakolt érte, mert a törvényszék négy havi börtönre ítélte. — Hanem hallod furcsa egy mértéke lehet annak az igazságszolgáltatásnak! — Biz’ annak nagyon is fura lehet, mert azt a szegény embert is 4 hónapra Ítéltek el, aki a feleségének az orrát leharapta. — Úgy látszik, hogy a minisztert pofon ütni, vagy az ember feleségének az orrát leharapni egészen egy kutya.- Dehogy egy 1 utya, dehogy egy ku- 13Ta. Nagyon is két különböző kutya, mert ha a Bodri kutya nem ugatott volna a Vargáék kertje mellett, az a bizonyos ember sokkal többet kapott volna az orr le- harapásért. — Hát ebben az esetben az a kutyaugatás enyhítő körülményként szerepel. — Igen csakhogy nem az asszonyra, hanem a férfira nézve. * * * — Mit szólsz te Kalotaszeginé asszony választékos öltözetéhez? — Úgy hiszem teljesen szerencsésen választott az utczáinkat ellepő por és sze métözönhöz. * * * — Hallottam Nagysád, hogy nagy rán- gásu szivgörcsöket okozott Gyomros barátomnak. — Alig hiszem, hogy alaposan értesült volna ? — De a legalaposabban. — Miért merészli ennyi vakmerőséggel állítani ? — Mert saját füleimmel győződtem meg róla, Látja-e Nagysád mily hatalmas füleim vannak? — Igazán szép példányok! Valóban nagy kár! — Mi volna az a nagy kár, ha szabad tudakolnom ? SIRLAP. __________________Augusztus hó 28. hí°Sy a n^egitség“ ünnepén nem rendeztek fül versenyt is. — Talán Nagysád Ítélete első dijra mél tatott volna? — Minden bizonnyal. — Akkor kölcsönösen kell vigasztalódnunk-. — Köszönöm a bókot. — Oh egészen más térre értettem. — Nem lenne szives teljes őszintesség- ge! szólni ? — Nagysád mezőnye a hegyes nyelvecske lett volna. Ezen a téren is egy lofejjel legyő- zettem volna! * * * — Pista barátom miért csucsoritja any nyira össze száját ez a fiumei podesta ? — Talán csucsurjetkiba harapott. — Nem hiszem, nem terem az a karszti mészhegységekben, annak hazája az éjszaki Kárpátok. — Akkor hát hivatalból cselekszik — Mennyiben ! — Fiúménak legnagyobb ellensége a Bóra, azért hegyezi oly fúvóra száját, hogy e 1 f ríj a Fiume határából. * * * — Asszonyom ! — Talán caputziner tetszik?! — Épen nem. — Hát mivel lehetek szolgálatára? — Csak azt akarom jelezni, hogy felette veszedelmes állapot, hogy ez a csapóajtó innen a kávéházból nyílik. — Uram! Tetszik emlékezni hogy a költő is azt énekelte: A szerelem sötét verem. — Igen! de mi köze ennek a csapóajtóhoz ? — Hát a ki nálam a szerelem vermébe be nem esik, eltörheti lábát a pincze gödörbe. * * * — Nini ez a Szemetes nem is pirul hamis vádjaiért! — Nem is neki kell és illik pirulni. O már rég túl van azon. — Hát kinek — Azoknak, kik még érzés dolgában ugyan magasabban vannak, de azért néha- néha nem átallanak vele egy követ fúni. * * * — A fiumei lapok azt írták, hogy a fiumeiek lázas mohósággal dolgoztak a magyar tü/oltók illő fogadtatására. — Nos? — Minket mégis, majd a Krisztus hidege vett meg közöttük. — Hjah! Tudnod illenék kedves barátom, hogy minden lázas állapotot óriás fokú lehangoltság követ. * * — Mégis csak nagyot fordult a világ. — Hogyhogy? rendeleté értelmében meghagyatik minden fő- s alszolgabiráknak esküdteknek, hogy s ezen rendeletet 2. pont értelmében minden templomban a lelkészek által s minden község piaczán harang húzás mellett az az Elöljárók által kihirdetessék s egy példányban a templomnak ajtajára kiragasz- tassák s egyszersmind utasitsák minden község lelkészeit, hogy beszédjeikben a népet az igazságos ügy győzelme iránti bizalomra a haza szent ügyének védelmére buzdítják. Továbbá: Kötelességükké tétetik fő- és alszolgabiró iem különben esküdt uraknak, hogy minien községben a nép előtt magok is lel- , kesztő beszédet tartván a rendelet értelmében rendezendő népgyüléseket mindenütt megtartassák önmagok nevezendvén meg Azon egyéneket, kik a népgyülésben a néphez beszédet tartanak, mi ha valamely iielyen erre alkalmas más egyén nem ta- áltnék a helybeli papnak s jegyzőnek elégedetlen kötelessége. Minek folytában még a következők is eljesitendők. 1-ör. Minden ép fegyvert fogható férfi a üzségek Elöljáróinak közbejöttével össze- • rassék külön a lovon menők külön a gya- jgosok, különösen igyekezzenek a tiszt- iselő urak azt eszközölni, hogy minél öbb lovas álljon ki. 2 szór. Az összeírás után az összeírásán foglaltaknak tegyék kötelességükké a ■ndelet értelmében, hogy 48 óra alatt magokat valamely fegyverrel ellássák, kinek lőfegyvere nincs, az hosszú nyelű baltát, pallost, lándzsát vagy vasvillát szerezzen. 3- or. Szinte az összeírásban foglaltak az összeírástól számítandó 48 óra alatt az Elöljáróság által kitüzendett helyeu és időben tartoznak megválasztani századosaikat, tizedeseiket, kiknek felügyelete s figyelme alatt, leend a község keresztes hada azonnal mihelyt a nép a községből kimozdittatik. Ezen századosok és tizedesek felelősökké tétetnek a kirándulástól kezdve minden parancsnokságok alatt álló felkelők által elkövetendő kihágásáért és rendetlenségért, a felkelő nép ön választotta tisztjei vezérlete alatt a kirendelt helyre elérvén tovább is ezen tisztek parancsa alatt fog állani, de ezen tisztek a kormánytól kinevezendő főbb tisztek alá fog rendeltetni. 4- er. Minden község Elöljárói köteleztet- nek a kimozdulandó lakosság élelmi szerének jó előre elkészítéséről gondoskodni, a liszt beőrletést, szénát és a megkívántaié zabmennyiséget a község minden lakosai között birtok aránylag mindenkire egyarányt kivetni, úgy hogy bármily percz- ben rendeltessék el a lakosság kiinditása a felkelő nép kenyérrel, hús tekintetéből marhával, a lovasok szénával, zabbal, az élelembeliek vitelére annyi szekérrel ellegyenek látva a mennyi szükséges. 5- ör. Mindaddig pedig még a szükség elő nem áll, s kiindulásra a községek lakói fel nem hivatnak, addig mindenki nyugodtan, de kétszerezett szorgalommal teljesítse foglalkozásait, mert a kormány őrködik a nép felett s nem késik azt elég korán értesíteni a közéig > ellenségről. A ki honát, a magyarnak mindenét, a felhívásra védtelen hagyná, ki az általános fölkeléstől gyáván elvonná magát, legyen neve becstelen polgártársai, legyen emlékezete átkozott az utódok előtt. Ki adta: Moravcsik György, aljegyző. II. Szóig ab írói körlevél a váczi felsöjárás községi elöljáróihoz. Érk. junius 26. 1849. Veress Zsigmond sz. bírótól. Szükséges tudomás és hozzá alkalmazás végett. 1-ör. Szeles Lajos 2-od alispány urnák f- é. junius 18-án költ abbéli körlevelet, hogy minden község 1847/g-ik évi adóbeli tartozását folyó évi Julius hó utolsó napjáig okvetlenül róvja le. Minélfogva legszigorúbb terhe alatt meghagyom minden egyes község Elöljárójának, hogy tekintvén a haza mostani körülményét e részben a legnagyobb buzgalommal járjanak el, a hátra lévő adót szorgalmazzák s a lehető legrövidebb idő alatt hajtsák be. Mert midőn a közszabadsag s a haza veszélyben forog, a haza az Elöljáróktól, de minden egyesektől is kétszeresen és méltán igényelheti, hogy Polgári kötelességüket pontosan és készséggel teljesítsék. Az 1847/s. évre hátra maradt adónak rögtöni behajtása pedig annál szükségesebb, mivel a p mzügyminister ur áltul megrendelt szabályok szerint az 1848-ik évi nov. és okt. hónapokra úgy folyó 1849-ik évre az uj adó minden rang s személy válogatás nélkül ki fog vettetni s ekképen a közadóztatásra egy egészen uj a mostanival kapcsolatba nem hozható adózási szak veendi kezdetét. 3 or. Meghagyom önöknek, hogy minden községben az előfogatokat név- és házszára szerint két példányban s figyelemmel lévén azon földbirtokos s előfogatokkal tartóz.) polgárokra is, kik marhát nem tartván helyettük más polgártársaik viselik a terhet rögtön összeírják s mind a két példányt küldjék be. miután ezt az előfogatok kiszolgáltatásában a kellő rend megtartása és hogy egvik polgár a másik lelett ne terheltessék szorgosan igényli. 3. Azon községek Elöljárói — kik egyes polgáraik által akár pedg az osztrák Hadseregnek tett élelem termény, vagy bármily rendű kiszolgáltatásokat a közelebbi számtétel alkalmával be nem mutatják ezeket egymástól külön elválasztva, oly módon Írják rögtön össze, hogy a nyug tatvány mellett kiszolgáltatások külön, a nyugtatvány nélküliek szinte külön, még pedig ezek az általam végre megbízott községi jegyzők által hit letétel mellett megbecsültessenek, s Írassanak össze, azután legrövidebb idő alatt hozzám átkiil- dendők K. Szilágy junius 24. 849.
