Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-08-21 / 8. szám

Vácz, 1887.

városi tanács a közgyűlés jóváhagyásának fentartása mellett.

Az „Arany Koronát“ évi 2020 frt bérért Tragor Ernő 6 évre, a féléves úrbéri korcsma jogot évi 135 írtért Beck Adóit 3 évre — vették ki, s ezen bérletek árverési eredménye tekintve, hogy a koronáért eddig elé csak 815 frt, a féléves úrbéri korcsmáért pedig csak 100 forint o. é. bér fizettetett éven kint kedvezőnek mondható s a közgyűlés attól a jóváhagyást meg nem tagadhatja.

Másképen áll azonban a dolog a gabna- mázsálással ; melyet ugyanakkor Bezdek János vett ki bérbe egy évre olyan formán, hogy azért, mert vállalkozó a gabna- mázsálást a város területén végzi, kapja a várostól a befolyó jövedelemnek a felét, úgy például, hogy ha 100 forintot vesz be egy év alatt, hát ennek fele a varosé másik fele pedig a vállalkozónak marad.

Az ügy ekkénti állása mellett világos, hogy nem a bérlő fizet a varosnak valamit, mert az egy városi javadalmat bérben bir, hanem a város jutalmazza meg a bérlőt azért, mert a bérjövedelmet kezeli ; de világos ebből az is, hogy ezen javadalomnak ekként! kezelése folytan a város számszerűleg soha sem tudja előre megállapítani azt, hogy a gabnamásálás- ból évenkint mire számíthat, ezt csakis az év végén lévén a helyzetben megtehetni, a mi a város évi mérlegének helyesebben a városi költségvetés mérlegének szabatos megállapítását a legnagyobb mérvben megnehezíti.

Helyes-e tehát ezen eljárás vagy sem, az itt a kérdés, még az esetre is, ha ingyen gabnamázsálót nem kapna a város ? Nézetünk szerint ezen kezelési rendszer semmi esetre sem helyeselhető, mert feltéve azt az esetet, hogy gabnamázsálót csak díjazásért lehetne fogni, még akkor sem hagyható a város a befolyandó e jövedelme tekintetében bizonytalanságban, hanem a mennyiben az eddigi gabnamázsálási jövedelmek alapján egy bizonyos évi átlag megállapítható, ki lehetne és ki is kellene mondani azt, hogy vállalkozó fizet avárosnak a befolyó jövedelmekből évenkint egy bizonyos és meghatározott összeget, a mi azonfelül megmaradna, az vállalkozót illetné; ezen eljárásnak az lenne a következménye, hogy ha nem kopna is az illető vállalkozó annyi jövedelmet be, mint a mennyit a városnak fizetni köteles, ez a városnak fizetendő bérösszegre befolyással nem lehetne s vállalkozó köteles lenne a bérösszeget a városnak minden levonások nélkül a városi pénztárba beszolgáltatni, viszont ha bérlő oly évi jövedelemre tenne szert, mely a városnak fizetendő összeget akár kétszer is meghaladná, a városnak se lehetne ehez semmi köze s ez vállalkozó kizárólagos tulajdonát képezné.

Az ily eljárásnak, még az az előnye is lenne a városi közpénztárt érdeklőleg fentebb már felhozotton kívül, hogy a gabona- mázsálók erkölcsileg arra kényszerittetné- nek, hogy a gabonamázsálást a közönség érdekeinek megfelelőbben teljesítsék, de teljesítsék ezt a saját érdekükben is. Eléretnék ez azért, mert akkor vállalkozó a gabna- mázsálást nem teljesítené csak egy olyan félreeső helyen — mint a minő a czédula- ház is — hová a közönség hozzáférhetése a legnagyobb mértékben meg van nehekorát élte s nem bírta ezen, az emberiség igaz érteményben vett existentiáját képviselő eszmét megérteni, tehát a törvény vasszigorával s a közmeggyőződés megalázó fegyverével kényszeritették a házasságokra a férfiakat . . . most pedig az emberiség fejlett korában, midőn a szív is megkívánja az őt megillető jogot ... az ész felszállásait nem a törvény, de a szív meleg vonzalma s az emberiség közeszméje támogatja! Sapienti sat! Egyyébként megsúgjuk Vekerlének, milyen pompás pénzforrást fedez ez fel, ugy-e hölgyeim !

Úgy érzem, hogy ezt a hátteret se lesz tanácsos tovább bolygatni . . . mert sejtelmem csakugyan valósul . . . s ezzel a lányok b fotografirozást „en gros“ befejeztem.

No ez szép karczolat, mondhatom, a rómaiak s görög nők helyzetének leírását ígéri a karczoló s majdnem mindig a mai viszonyokkal foglalkzik — apprehendál bizonyosan egyik-másik olvasónőm — de nem tudtam szabadulni a reflexióktól — apprehendáljanak hölgyeim, ezt az önök kedvéért tettem — de megígérem, hogy felhagyok ezentúl a hosszas reflexiókkal s a mai viszonyokba nagyon is mélyen belenyúló kiterengésekkel.

Az ókori ifjak életkertjének rózsabimbóiról, a lányokról már vettünk le néhány jobban-roszabbul sikerült, képet fotograíi rozzuk le mindjárt a kinyílt rózsák, a férjezett nők életvilágából is egy egy érdekesb képet. Aki csak belepillantott is az ó-kori 1

VÁCZI HÍRLAP.

zitve, hanem venné magának azt a fáradságot, hogy mind a négy vámsorompónál egy-egy vámmázsáló helyiséget nyitna, a mellett egyet a város házánál is tartana, mi által mig egy részt a közönség igényei is kielégítést, de az ő érdekei is kiegyenlítést nyernének, — egyetlen egy szállítónak sem lévén alkalom nyújtva arra, hogy a gabnamázsálást kikerülje, mint történik ez most, midőn a városba beözönlő gabna- mennyiségnek alig kerül fele gabnamázsá- lás alá, mit a városi közpénztár érdekében nem szabadna közönyösen venni; s ha vállalkozó ezt annak veszi is, és a dolog könnyebb oldalát fogván fel, csak egy félreeső helyen nyit s gabnamázsálást, azért, hogy t. i. kevesebb fáradsággal jusson egy biztos jövedelemhez, ezt érteni tehet, de a városnak máskép kell gondolkodnia, figyelemmel arra, hogy minden a mázsálást kikerülő gabnafélék a város közpénztárára nézve is nem csekély veszteség.

Felvetettük a kérdést, mert alkalamsze- rűnek gondoltuk, azért különösen, mert a mennyiben a gabnamázsálás árlejtési eredménye is a közgyűlés elé fog jóváhagyás végett bemutattatni, időt és módot kívántunk nyújtani városi képviselőinknek, hogy a tárgy fölött egy kissé gondolkozzanak s a felett a város érdekeinek megfelelő határozatot hozzanak.

Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről.

I. RÉSZ.

Szervezet és eljárás.

1. Általános határozatok.

1. §. Vácz rendezett tanácsú város területén a gyámhatóságot az 1877. XX. t.-czikk 176. §-a értelmében árvaszéke áltat gyakorolja — az ezen törvényben szabályozott hatáskörrel.

2. §. Az árvaszék pecsétjét Vácz város czimere képezi, „Vácz város árvaszéke“ körirattal (1877. XX. t-czikk 196. §.) és az, az árvaszéki elnök őrizete alatt áll.

3. §. Az árvaszéki illetőségét az 1877. XX. t.-czikk 198—204. §§-ai, ügyrendét pedig a m. kir. belügyminiszter 1877. november 11-én 47046/1877. sz. a. kelt rendeleté és a jelen szabályrendeletek szabályozzák.

4. §. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye gyám- hatósági szabályrendeletében, különösen annak 54—68. §§-ai III. IV. és V. fejezetében foglalt eljárási szabályok és elvek a kiskorúak személyi, vagyoni és örökö- dési ügyében a városi árvaszék eljárásánál is irányadók.

II. Szervezet.

5. §. Az árvaszék tagjai.

1. A városi polgármester, ki az árvaszék elnöke.

2. Az árvaszéki rendes előadó ülnök, ki egyúttal városi tanácsos.

3. A városi közigazgatási tanácsos, mint szavazó ülnök.

4. A városi jegyző, ki az árvaszéki elő adó ülnök akadályoztatása esetén, elnöki rendeletre, mint helyettes előadó működik.

5. A városi képviselő testület által salányokról szóló karczolatba, annak okvetlenül feltűnt, hogy az anyáknak úgy férjeikkel, mint gyermekeikkel szemben gyakorolt vagy legalább tűrt, jogairól sehol sincs említés, mindenütt csak az apa szerepel mint kényúr, zsarnok. Bizony nincs, hölgyeim, de nem is lehet szólani arról, ami nem volt; a szegény nőknek csak roppant kötelezettségeik voltak, de semmi jogaik!

Nézzük ezt bővebben !

A lány, amint pártáját letette, tehát mindjárt boldogságuk küszöbén — legalább most igy mondatik — a legkeményebb megpróbáltatáson ment keresztül, tudniillik férje kedvéért le kelle mondania családi isteneiről — melyeket kis korától fogva imádott s melyektől elválni a lehető legnagyobb áldozat volt — s elfogadni férje isteneit. Tehát első lépése is mindjárt teljes önmegadását követelte s mintegy elő- kiszité az ó-kori menyecskét férjének, teljes életén át minden körülmények közt s minden ellenmondás nélkül való — mondhatni — szolgálói engedelmességre — de nem azért mellőzöm, mert már pórias vagy legalább is köznapiasnak látszik, azért szándékosan nem használom a „feleség“ szót, mert ott az asszony nem élvezett, mint tudjuk, férjével egyenlő jogokat, de semmit. A féleség szónak csak napjainkban van igaz érteinénye, midőn már a férj és féleség egyenlők, mindent felesen bírnak s midőn a balul nevezett aszját tagjai sorából 1877. XX. t.-czikk 178. §-a értelmében választható négy kiküldött ülnök.

6. A városi tiszti ügyész (1877. XX. t.-czikk 179. §.)

7. A rendszeresített és választandó al- jegyző mint egyúttal iktató, kiadó és irattári kezelő.*)

8. A közgyám.

9. A városi pénztárnok, mint egyúttal gyám pénztárnok. A közgyám és a városi pénztárnok, mint egyúttal gyám pénztárnok. A közgyám és a városi pénz tárnok, mint egyúttal gyám pénztárnok, az árvaszéki ülésben csak akkor tartoznak megjelenni, ha szóbeli felvilágosítások adása végett meghivatnak, ezek azonban még ez esetben sem bírnak szavazattal.

6. §. A városi főorvos és a városi számvevő az árvaszéknek is szakközege.

7. §. Az irodai másolási munkákat a közgyűlés által meghatározott számmal tanácsilag kinevezett dijnokok végezik, a kézbesítéseket pedig a városi negyedmesterek a fenálló szabályok értelmében teljesítik.

8. §. Az árvaszéki végzések alapján a végrehajtásokat a városi jegyző mint árvaszéki kiküldött, csekélyebb esetekben a kisebb polgári peres ügyekből kifolyólag végrehajtásokban eljáró városi közegek fo ganositják, az ügyrend 125—130. §§-ai szerint (a törvény 191. §.)

9. §. A városi polgármester mint az egész árvaszék feletti közvetlen felügyeletet gva- korló árvaszéki elnök az ügyrend 1 —12. 55. és köv. §§-aiban előirt teendőin a törvény 185. §-ában előirt jogain és kötelezettségein kívül:

1. Felügyeleti jogánál és kötelezettségénél fogva az ügyrend 1. §-ában körülirt vizsgálatot, mind az árvaszéki személyzet és az iroda tevékenységére, mind a pénztárra, negyedévenként legalább egyszer teljesiti. A vizsgálatnál különös figyelem fordítandó arra, hogy a folyó ügyek közül érdemlegesen mennyi intéztetett el. A pénztári vizsgálatról jegyzőkönyv veendő fel. Az ügyviteli vizsgálat megtörténte pedig az előadói és ügyviteli könyvekben aláírásával feljegyzendő.

2. Az alább körülírandó eljárás szerint átveszi és ideiglenes letétbe utal az árvaszékhez postán, küldöncz vagy beadvány mellett érkező minden értéket és készpénzt s erről külön betéti jegyzéket vezet. (Lásd az 53. §.)

3. Az árvaszéki személyzet tagjainak évenként 14 napra terjedő szabadsági időt engedélyezhet, hosszabb szabadságolás a városi közgyűlésnek jelentendő be.

4. Intézkedik a felek szóbeli kérelmének jegyzőkönyvi felvételéről (1877. XX. t. -czikk 277. §.)

5. Naponként alánja és lezárja az iktató könyvet.

10. §. Az árvaszéki rendes eladó ülnök vezeti az ügyrend 134. §-a értelmében az árvaszéki kiküldetésekről szóló ellenőrzési naplót, s ha megbizás vagy megkeresés kellő időben nem teljesittetnék az elnöknél sürgetési jelentést tesz, ellenesetben pedig az 1877. XX. t.-czikk 283. § ában megszabott felelőséggel tartozik.

* Ezen állás betöltésének feltételeit külön szabályrendelet szabályozza.

szonyi állat barbár szó úgy értékét, mint idejét vesztette.

Az uj menyecske mindjárt menyegzője után elhagyta szüleit s nagy ünnepélyességgel férje lakására költözött s megkezdte újabb, de sem kellemesb, sem pedig függetlenebbnek nem mondható, de még nagyobb türelmet kívánó szerepét. Szegény nő csöbörből vederbe esett; a mennyiben csak zsarnokot cserélt. Hangsúlyozom a türelem szót, mert az akkori férjek nejeikkel szemben rendszerint zsarnokok s durvák lévén s csaknem úgy bánván velők, mint a szolgálókkal - ugyancsak volt rá szükségük.

„Majd ott hagytam volna férjemet a faképnél, no nézzük csak !“ mondja tán valamelyik szép olvasónőm, — de nem lehetett ám!

Ott a törvény rideg szava: „A nő férjét csak akkor hagyhatja el, ha ez őt elkergeti“ — örökösen fülébe csengett szegény nőnek. Azért az olyan nő, kinek a rendesnél még kevésbbé humánusabb s érzékenyebb szivíi, vagy pláne egészen érzéketlen s durva szivü férje volt, azt csak sajnálnunk lehet, mert ez, ha csak férje haza nem kergette volna, meg nem halt, örökös rabszolganője volt uj zsarnokának. 8 őt ilyen szegény nő tulajdonképen még férje halálával sem szabadult meg teljesen, majdnem szolgálói szerepétől, mert ha férjének nőtelen fitestvére volt . . . szó nélkül akkoz kellett mennie nőül; de ha már

Augusztus hó 21.

Egyéb teendőit az ügyrend különösen pedig annak 13—21. §§-ai szabályozzák (Ügyr. szab. 14. 15. §. a törv. 186. §.)

11. §. Az előadó ülnöknek igyekezni kell, hogy a neki kiosztott ügyel? gyorsan végleges elintézést nyerjenek, minél fogva a végelintézéshez szükséges előkészítő intézkedéseket, rövid utón köteles eszközölni vagy eszközöltetni.

12. §. Az előadó árvaszéki ülnök az elnöknek akadályoztatása esetén helyettese őt pedig mint előadót akadályoztatása esetén elnöki rendeletre a jegyző helyettesíti, előadói és szavazati joggal.

13. §. A városi képviselő testület által az árvaszékhez választott tagjai közül kettő-kettő a megállapított sorrendben vesznek részt az árvaszék ülésében határozó szavazattal ; az esetben azonban, ha az árvaszék ülésében a rendes ülnökök közül csak egy rendes ülnök vagy csak a szavazati joggal biró jegyző, mint helyettes ülnök van jelen, a városi képviselő testület tagjaiból az árvaszékhez választott és az árvaszék ülésében jelen levő két tag közül határozó szavazattal csak az egyik bir.

14. §, A jegyző vezeti az ülések jegyzőkönyveit, elnöki utasításra felveszi a felek szóbeli kérelmeit és panaszait. A jegyzőt ebbeli teendőiben akadályoztatása esetében az aljegyző helyettesíti.

15. §. A felek panaszai vagy más előterjesztéseinek- jegyzőkönyvbe vételéért semmi dij sem vehető.

16. §. A jegyző veszi fel az 1877. XX. t.-czikk 223. é3 köv. §§ ai értelmében a haláleseteket. A halott vizsgálati jelentések ennél fogva neki osztatnak ki és sürgősségi esetekben az 1877. XX. t.-czikk 220. 221. 222. és 226. §§-aiban foglalt intézkedések megtétele végett az árvaszékí elnöknél azonnal köteles rövid utón jelentést tenni és ettől nyerendő utasítás mellet az előleges biztosítási intézkedéseket foganositani.

17. §. A tiszti ügyész gyámhatósági teendőit az 1877. XX. t.-czikk 1879. § a és az ügyviteli szabályok 25 28. §§-ai

szabályozzák, minél fogva köteles az ügyviteli szabályokban előirt könyveket vezetni, a rábízott ügyek és perek állásáról az árvaszékiek negyedévenként kimerítő jelentéseket tenni.

18. §. A tiszti ügyész meghallgatása vagy az előadó felszólítása a beadványra való feljegyzéssel rövid utón vagy ha az ülésben jelen van véleményének jegyzőkönyvbe iktatásával, fontosabb esetben pedig kölön jelentéssel, de mindég írásban történik (1H77, XX. t.-czikk 179. §.)

19. §. Az ügyésznek kiadott peres ügyek ellenőrzésére az árvaszéki előadó ülnök által, ügyészi nyilvántartó vezettetik, a következő rovatokkal :

a) Folyó szám.

b) A határozat száma.

c.) A félek és az ügy megnevezése.

d) Költség előleg.

e) Észrevétel. (L I. sz. mintát).

20. §. Az árvaszéki ügyész hivatalos óráit az elnökkel egyetértve állapítja meg. Peresügyi meghatalmazásai az árvaszébi elnök és jegyző aláírásával az árvaszék pecsétjével határozat alakjában adandók ki. A rábízott ügyekben kész kiadására a körülmények szerint a kiskorúak gyámjáfelnőttebb gyermekei voltak, . . . ezek felügyeletére kellett magát biznia.

A törvény még ennyivel sem elégedett meg s kimondta, hogy az özvegynek férjhez menni még akkor sem szabad, ha megholt férjének nőtlen fijtestvére nincs s gyermekei még felette felügyeletet nem gyakorolhatnak . . . akkor éljen gyermekeinek! Vájjon a törvénynek az a czikke, mely a nőnek fitestvéréhez, illetve sógorához való férjhezmenetelét elrendeli . . . sérelmes lehetett-e az akkori nőkre . . . vagy sérelmes lehetne a mi hölgyeinkre . . . nem vagyok competens eldönteni birálják meg a hölgyek. Be mégis szóljunk a dologhoz érdemlegesen, ha már ennyire vagyunk!

Talán még sem lehetett sérelmes e törvény az esetben, ha a már talán kissé időb s tán szépnek sem mondható özvegy . . . csinos sógorához volt kénytelen férj hez menni! ?

„De hátha a fiatal, csinos özvegynek kellett egy esetleg legkevésbbé sem szép s tán nagyon is durva sógorhoz menni férjhez?“ — kérdi valamelyik kiváncsi s a dolog iránt nagyon is érdeklődő özve gyecske, — — az, hölgyeim, már privát pech volt!

„A férj feleségét a legkisebb ok miatt elkergethet i, a nő is e 1 h a g y h a t j a férjét ha azt nyílt házasságtörésen, vagy az emberi méltóságot lealázó tetten kapja — hangzik tovább a törvény szigorú szava-