Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-08-07 / 6. szám
Vácz, 1887. VÁCZI HÍRLAP. Augusztus hó 7. — Igen bizony édes földim, ez az ut- cza meg a város főutczája, mert ebben van a „Curia“ is és a v á r o s urai is itt hoznak Ítéletet a folyó ügyek felett. * * # — Én B . . . füszerárus vagyok.-- Látom. — Megtetszett a múltkor engem apró- ságolni. — Tudom. — Jiz engem nyugtalanít. — Pedig tessék elhinni nem voltam rá érdemes. — Érdemei tudom hogy nincsenek, de lássa Pilátus sem érdemből jutott ám be a crédóba. — No de kérem, ha egy olyan alsó városi paraszt asszonynak a lisztjébe egy kis gáliczkő belekeveredik és mindjárt olyan lármát ütnek az urak. hova lesznek akkor az üzletek? — A becsületes üzletek virágozni fognak, a lelkiismeretlen üzletektől pedig tartózkodni fognak a polgárok. — Csak nem teszi Ön fel rólam, hogy készakafva szórtam volna a kékkövet a liszt közé, mikor beigazoltam, hogy az inasom kezéből véletlen hullt egy-két szem a lisztes zsákba. — A szegény asszonyra és családjára nézve egyaránt végzetes lehetett volna inasának vigyázatlansága. A felelősség pedig Ítéletem szerint nem a tanonezot, de Önt sújtja. — Hova leszünk, ha az inas minden apró tévedéseit a gazdának tudjuk ? — Szerintem mára lehetőségét is ki kellene annak zárni, hogy oly végzetes tévedések történhessenek. — Mint méltóztatik ezt érteni ? — Határozottan úgy, hogy a rendőrségnek semmi szinalatt nem volna szabad megengednie, hogy a füszerárus boltokban lisztet is áruljanak, hol oly veszedelmes nyavalyákat szülő anyagok ke veredhetnek a liszt közé, merő vigyázat- lanság'ból is. — Csodálatos fog-almai vannak Önnek az üzleti szabadságról. — A lelkiismeretes kereskedők, minden rendőri tilalom nélkül is osztozkodnak felfogásomban. Intzédi, Millmann, Tra- gor füszerkereskedéseikben hasztalan kutatna Ön liszt után. — Szerencsémre, hogy On nem rendőrhatalom. — De szerencsétlenségére, mint hírlapíró, a közlelkiismeret vagyok. — Nem értem Önt. — Fel kell zúdulnom minden szédelgés ' ellen és a személyes felelősségben kell keresnem a város és a polgárság jövőjét. | Kell, hogy mindenki homlokára irva hordja hogy ki ő, és mit tett? — Világosabban fejezze ki kérem ma- gát — Az igaz sajtónak épen abban áll j feladata, hogy tisztességet és vagyont i szerezzen a szorgalomnak és a becsületességnek, romlást és szégyent hozzon a hitványságra és a lelkiismeretlenségre. — Jövőre vigyázóbb leszek. — Akkor nem fog meggyűlni velünk a baja. — Okulásul pedig- fogadja azon diák közmondást: llonestus rumor alte- rum patrimonium ! — A tisztességes hir a legjövedelmezőbb üzlet. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hírek. V ö r ö s in a r t y J á- nos kir. járáséi ró Uj-Szászról, fi, á c z Béla dr. külföldi (nász) útjáról, Tahy Elek telekkönyvvezető fürdőről, Barte k Lajos és Fekete Ipoly k. r. tanárok Esztergomból szüleik köréből, Intzédy Soma Balaton-Fiiredről visszaérkeztek. H uz e 11 a Mátyás dr. aug. 1-től kezdve két havi szabadságot kapott, s ez időt G Ödön fivére nyaralójában töltendi, M eiszner Edéné és Intzédy iáománé Vihnye-Eürdőre utaztak. Áthelyezések. A helybeli főgymna- siuin tanári karában az 188^|s iki tanévre a következő változások állottak be: Lauch János Szegedre, Matter János Nagy- Ka n i z s á r a és Markos Imre Szegedi’ ő 1 és T o m o z y Endre Kolozsvárról Váczra helyeztettek át. * Nyugdíjaztatás. Kegele Károly városunk jegyzője 45 évi összes s ebből 20 évi jegyzői szolgálata után saját kérelmére, Metzger Miksa báró a váczi önálló távirda-állomás főnöke hivatalból f. évi augusztus elsőtől kezdődő joghatálylyal nyugdijaztattak. * Uj házfőnök. A szent Ferenczren- dieknek folyó évi julius 31. napján tartott egyetemes nagy gyűlésén a váczi ház főnökévé Karcsú A. Arzén köztiszteletben állott tudományos munkás házfőnök helyére Stancsi Román választatott, meg. . * Eljegyzés. Bő hm Jakab budapesti üvegkereskedő, múlt hó 31-kén eljegyezte W e i n er Adolf, volt váczi polgár leányát P a u 1 i n a kisasszonyt. * Pályásat. F Ö I d v áry Mihály pestmegye alispánja a városunkban ifjú Varázséji Gusztáv elhalása folytán megürült t a n ácsosi és Regele Károly nyugdíjaztatása következtében m e g ü r ü 11 jegyzői állás betöltésére pályázatot bocsáj- tott ki. Eredetileg a pályázati kérvények f. é. aug. ö. napjáig lettek volna beadan- (1 ók és a tisztujitás aug. 7. napján lett volna megtartandó. Azonban a városi képviselő testület kebeleim! megválasztott pénzügyi bizottság Öt tagú küldöttsége E r e y s i n g e r Lajos dr. kir. közjegyző bizottsági elnök vezetése mellett f. |fó 3. napján azon kérelemmel fordult Földváry alispánhoz, bogy a pályázat és választás uFje halasztassék el és e két állomás betöltésével az árvaszéki a I j e gy z ő i állásnak egyideiileg leendő b töltése iránt is tétessél^ intézkedés. A megyei alispán mél lányok an a küldöttség áltál előterjesztett s leginkább a városi képviselő testület választási szabadságának érdekeit támogató motívumokat korábban kibocsá jtott pályázati hirdetményét visszavonta és a tanácsos i, j egy zoi és árva széki aljegyzői állomásoknak betöltésére újabb nyilvános pályázatot nyitott, a pályázati határidőt f é. szeptember e I s ő napjáig kite r- jesztette és a tisztújító közgyűlés megtartására szeptember 8. napjának d. e. 10 óráját tűzte ki. Ez alkalomra az alispán személyesen fog a közgyűlésen elnökölni. A választás előtti napon fog városunkban megjelenni és a választás napján reggeli 8 órakor ő fogja a kijelölő bizottságban az elnöki széket elfoglalni. A kijelölő bizottságba az alispán két tagot nevez ki, kettőt pedig a közgyűlés választ. Az alispán a saját részéről e bizottságba Csávó I sz ky Józseí kanonok ésFreysinger Lajos dr. kir. közjegyző városi képviselőket már ki is nevezte. Betegeskedő polgármesterünk. A városi képviselők méltó felháborodással vették tudomásul Földváry alispán urnák a képviselőtestület szabad választási jogát nagyban korlátozó azon intézkedését, Hogy a választás napját, Regele Károly jegyző nyugdíjaztatását elrendelő határozat megküldésétől számítva, igen kurta időre (aug. 7 dikére) tűzte ki. A városi pénzügyi bizottság a városi képviselők körében felmerült s a közvélemény által megerősi- tett jogos felháborodásnak hangot adandó, f. hó 2-dikán dr. Csányi János városi képviselő lakásán értekezletre gyűlt egybe és abban állapodott meg. bogy a megye alispánjánál a pályázati idő kiterjesztése és a választás határnapjának elhalasztása iránt kiildöttségileg fog lépéseket tenni, és hogy teendett lépéseinek eredményéről a városi képviselő testület kebeléből másnapra (aug. 3-ára) a „Csillag“ vendég- fogadó 10. sz. termébe összehivandott ér tekezletnek fog beszámolni. A tervbe vett lépések, mint lapunk más helyén megira- tott, sikerre vezettek. A képviselőtestület kebeléből összehívott értekezlet a pénzügyi bizottság beszámoló jelentését egyhangúlag köszönettel vette tudomásul. Ugyanezen értekezleten azonban szóba hozatván Réty Ignácz polgármester elöregedése és utóbbi időben beállott folytonos betegeskedése egymásután soroltattak fel a képviselőtestület által városunk iegvitálisabb ügyeiben a f. é. elején hozott azon határozatok, melyeknek végrehajtása a polgármester fokozatos elgyengülése és a szükséges intézkedés és felügyelet huzamos elmulasztása következszokatlanul veszi ki magát a te megnyúlt epés vonásaidon.-- Hjah ! Barátom, ez egy nem remélt meglepetés gyümölcse. — Valóban kiváncsivá teszesz ! — Eddig- soha nem hittem, hogy a szabadon választott közigazgatási hivatalnok szorgalomban és kitartásban túlhaladja a kinevezett bírósági hivatalnokot. — No azt én sem hiszem !-- Bedig nem kell messzire menned, hogy a napnál fényesebben meggyőződjél róla. — Hol szerezhetem meg e tekintetben a kétségtelen bizonylatot. — Lép be csak ide a „C uriá b a“, a mi hivatalnokaink most is ott izzadnak, mig a curiai bírák országos szünetet tartanak. * * * — Megtudnád Pistám mondani, melyik a folyó pénz Magyarországban ? — A folyó pénz . . . az a pálinka ! — Hogy mondhatsz már olyat ! Te mindig szeretsz bomlani. — De igen barátom, mert tegnap olvastam az ujság-ban, hogy Trencsénme- gyében a modern földesurak már pálinkával fizetik a napszámot. — No akkor barátom mi büszkék lehetünk városunkra, mert sehol a világon oly nagy folyópénzkészlet és annyi bankár nem létezik, mint épen minálunk. * * * (Színtér : Káptalan-utcza ) — Földi, ha jól ítélem a szabó kezejá- rásáról, ki a kelmed bekecsét kiadta- teremtettézte, bizonyosan Félegyházáról való ? — Mi tagadás benne, biz' én onnan -való volnék édes uram. — Hát mit néz kelmed már egy félóra óta azon a háztetőn ?-— Megtisztelem á’ssan, hát' azt a kocsit bámulom. — Kelmed tán soha se látott kocsit? — De b’z.on láttam százat is, de ilyet egyet sem. — Hát mi csudáiéi valót talál kelmed azon a kocsin ? — Nem elég csudálatos, hogy ezt a díszes uj kocsit rudnélkül állították ki ? Hisz akkor nem kormányozható. — Hja barátom nálunk most olyan divat járja, hogy semmit sem kormányoznak, még a városházát sem. — Akkor instálom, ha meg nem sérteném ez a rudnélküli kocsi a város czi- mere volna ? segéd hadnagynak. De megmaradt állásán és „nem félt az idők mohától.“ A szabadság - harcz utolsó napjaiban (1849. év október 6. napján) Serédy Károly bíró elnöklete alatt tartott ülésen a városi tanács „kellő figyelembe vévén ........ fáradozásait és a hivatal minden ágaiban tanúsított kitűnő szorgalmát“ október első napjától kezdve részére a vámbiztosi fizetést biztosította. A szabadságharcz szerencsétlen befejezése után „M e d r e y István püspöki Vácz városi biró és Kovád) János kapitány az ellenük felsőbb helyre benyújtott vádak iránt intézendő hadi törvényszéki tárgyalások befejeztéig hivatalaiktól s az ezzel kapcsolatos díj élveiktől felfüggesztetvén“ 1850. év szept. 14. napján Majthényi báró megyei főnök által a város közigazgatási ügyeinek vezetésével ideiglenesen bírói minőségben P á 1 i k Mátyás tanács nők, a város kapitányi hivatalának teendőivel pedig Regele Károly városi hadnagy bízatott meg eddigi hivatalos minőségük' és élveik megtartása mellett.“ Az 50 es évek elején nagyobb fizetéssel ellátott hivatal elnyerése után fáradozott, de sikertelenül Ez időtájt természetesen a hivatali qualificatiónak egyik és a legnyomósabb eleme abból állott, hogy az illető folyamodó olyannak ismertessék, a ki a szabadság harcz alatt csendesen visszavonulva élt. Igaz hazafinak e részben megkívánt qualificatiónak igazán megfelelni lehetetlen volt; sőt eleinte nemzete és saját lelki- ismerete előtt még attól a gondolattól is irtózott, hogy ő a világ előtt úgy ismertessék, mint aki a szabadság-harcz küzdelmével nem rokonszenvezett. Eltűrte inkább azt, hogy hazájának hivatalaiba cseh és morva kel Inerek és házalók hozassanak be, de hazafiúi büszkeségével össze nem fért a szabadság-harcz szent eszméinek njúlvános megtagadása. Másként tettek azok, akiket a kenyérkeresés szükségessége hivatalos pályára kényszeritett. Ezek, ahol csak szerit tehették, bizonyítványaikat „a békés visz- szavonuló természetű ség“ igazolásával ékesittették fel. Es ki tudja, nem okosabban jártak-e el, mint a többiek ? A „békés természet“ igazolására azonban azok voltak qualificálta, akik neveik alá e két betűt Írhatták: „cs. k.“; de az ilyen aztán valamennyi teljes hitelt érdemlő volt! Így jutott Regele is azon bizonyítványokhoz, melyeket részére „békés természete“ igazolására P á r n i c z k y Ede, cs. kir. Vácz kerületi közigazgatási főszolga- biró, R i b i á n s z k y József p. váczi uradalmi s kincsleti ügyész, és Ladomérszky Imre cs. kir. járásbiró állítottak lei. Párniczky erősen bizonyítja, hogy „erkölcsös magaviseleté, a hivataloskodásbani szelíd módja és képessége, valamint a 1 e- győzött forradalmi idő alatt tudtávali csendes v i s sfz a v o n u 1 á s a és bele nem e g y e 1 e d é s e által a köz- megelégedést megérdemelvén, m i n d e n k i n e k, — ahol hivatalt keresendő, megfordul, — kegyességébe és pártfogásába ajánlható.“ Ribiánszky egyebek között arról tanús kodik, hogy „bekövetkezvén a forradalmi zavarok szelíd és jámbor magaviseletéből mit sem vetkezett ki.“ E bizonyítványok szövege első tekintetre elárulja ki ál 1 ittatásuk őzé 1 j át. Másként értelme sem volna annak, hogy egy egészen más hivatalban álló egyének oly időről állítanak ki Regele részére bizonyítványokat, amikor őt egyátalján nem, vagy hivatalos működése terén nem ismerték. Másként hangzik az a bizonyítvány, melyet püspöki Vácz város polgármestere és tanácsa (Réty Ignácz id. polgármester és Belicza Pál id. jegyző aláírásával) adott ki munkásságáról. Ezen bizonyítványban mostani polgármesterünk tanúsítja azt, hogy „hivataloskodása ideje alatt ernyedet- len szorgalom, munkaszeretet, a kiképzettség, s ügyes felfogásban, naponkint! gyors haladás, tiszta, fedhetlen jellem, csendes és szelíd, de amellett szigorú természet és a reá bízottak pontos teljesítése által köztetszést és becsülést érdemelt ki.“ Az 1861. évi alkotmányos éra beköszönte után 1861. évi január 24. napján tartott városi tisztújító közgyűlésen 600 írt évi fizetéssel városi törvényszéki tanácsossá választott. Ugyanakkor kívüle még megválasztattak : Makay Imre bíróvá, Primer Antal polgármesterré, Belicza Pál, Koch (Kemény) Gusztáv tanácsosokká, Pajor Ferencz főjegyzővé, Veszel ovszky János aljegyzővé, Behányi Antal hadnagygyá, Berecz Pál kamarassa es Lázár István szállásbiztossá. Mint városi törvényszéki tanácsos a helyi és mezei midőn ügyek intézője volt és e hivatalt a város összes lakosságának meg elégedésére viselte egész 1867. év junius 6. napjáig. Az ezen napon tartott átalános tisztújító közgyűlésen aljegyzővé választatott, s mint ilyen a községek rendezéséről szóló törvény- czikk életbelépte alkalmával választás alá nem esvén, jegyzői hivataliban továbbra is megmaradt. Utóbb Veszelóvszky János városi főjegyző állásáról lemondván, 1873. évben a városi főjegyzői állás megszüntettetett. Ez időtől fogva az összes jegyzői teendőket Regele látta el a legutóbbi időkig. — Ez idő közben azonban 1875. augusztus 8 tói 1876. május 7. napjáig, mint helyettes, a rendőrkapitányi tisztet töltötte be. Helyettes-kapitányi tiszte alul fölmentetvén, a város képviselő testületé 1867. évi május 7. napján tartott rendkívüli közgyűlésén dr. Kiss József városi képviselő indítványára „kitartó és fáradbatlan buzgalmáért — melylyel az összes lakosság közmegelégedését kiérdemelte — nyilvános köszönetét mondott“ s e köszönetnyilvánítást jegyző könyvi 1 eg megöiükitette. A képviselő testület 1877. évi november 4. s folytatva 5. napjain tartott közgyűlésében „figyelembe véve, hogy a folyamodó a jegyzői hivatallal egybekötött hivatalos teendőket a főjegyzői állás megszüntetése óta kitartó szorgalommal egymaga teljesítette,“ — rendszeresített, járandóságán felül az 1877. és 1878. évekre 200—200 frt személyes pótlékot szavazott meg számára. Majd 1879. évi julius 13. napján tartott közgyűlésben e 200 frtos személyes pótlék élvezése jegyzői minőségben leendő hivataloskodása egész tartamara kiterjesztetett. E 200 frt személyes pótlék tőle azonban
