Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-07-31 / 5. szám

kában. Nem ártana a megalkotandó szabályrendeletbe afféle intézkedést is felvenni, bogy az. aki tüzeseteknél rendesen segi- teni nem akar, fizessen egy bizonyos ösz- szcget tűzoltói czélokra.

Ellenben az, aki mint tűzoltó rendes szolgálat tételre kötelezi magát, bizonyos kedvezményekben részesittessék.

De az, hogy nagyobb tüzeseteknél való megjelenés még ez esetben is mindenkinek kötelessége, külön sanctionalandó lenne.

Addig is azonban, mig az uj szabály- rendelet elkészül és mig annak foganatos végrehajtásáról gondoskodva lesz, sok esetben lehetne a helyzeten javítani.

Nevezetesen a tűzveszély bekövetkezte mindenkor hiányosan jeleztetik. Villamos tűzjelzőnk nem lévén, tornyaink harangjainak zúgására vagyunk utalva, mint a régiek. Ahoz szoktunk, hogy minél nagyobb a veszedelem, annál nagyobb a harangok zúgása. És újabban mit tapasztalunk? Azt, hogy a jó lelkű harangozok is a saját ké nyelmöket keresik. Egyet-kettőt konditanak s azután végleg elhallgatnak. És ezzel a közönség félre vezettetik, mert azt hiszi, hogy a tűz keletkezésében elt'ojtatott. Már pedig azon, hogy komoly veszedelem esetén a harangok (de nem minden harang) zúgása folytonos legyen, lehetne segíteni.

Hogy a város fogatja, meg az előfogatok és a többi iótartó gazdák fogatjai — és nemcsak a taligások — tartozzanak a tüz- hez vizet hordani, azt a rendőrkapitány is keresztül vihetné.

\ égre még egyet említünk fél, felemlít- | jük azt, hogy az, aki a tűzveszély elfojtásához fogatjával legkorábban hozott vizet, ezelőtt megjutalmaztatott. Ez intézkedés a tűzveszély elfojtásában való résztvevésre serkentőleg hatott. Mi az oka, hogy hosszú idő óta ez intézkedés foganatosítása fele dékenységbe ment?

Vegye kiki buzgóbban kezébe a tűzoltás ügyét, mert ha egyszer — amitől az irgalmas Isten oltalmazzon — bennünket is Eperjes sorsa ér, a bajt kiki önmagának tulajdonítsa. éjé-)

Vácz, 1887.

Egy komoly szó.

Olaszország remeg! A kolera remegteti azt, mely egyes részeiben kiütött és százával szedi áldozatait.

Nálunk még ez ideig, hála Istennek, nyoma sincs annak; de hát a szomszédaink háza ég, minden perczben el lehetünk arra készülve, hogy ezen borzasztó és félelmetes csapás hazánkat is meg fogja látogatni.

A hatóságok hivatva vannak e-tekintetben is megtenni az első óvintézkedéseket, tudva azt, hogy nem elég csak akkor erélyeskedni, mikor a baj nyakunkban van, hanem tenni kell akkor is, mi kor a bajt elháríthatjuk magunktól.

A „Yáczi Hírlap“ tárczája,

Ilonka.

(Románcz )

Ilonka ablakának Egy szép virága volt;

De a virág naponként Mindinkább horvadott.

„Ne hervadj el virágom Az Isten áldja meg Azt a te szép aranyon Kicsinyke lelkedet !“

Siratta a leányka.

S rája könnyűje folyt De hasztalan ! Virágja Meghalt, s elhervadott.

S zokogva szólt Ilonka:

„Jer én kis kedvesem Virágos sírba teszlek.

M)ugodjál csendesen.“

S aztán anyjának szólott.:

„TJg) -e ha meghalok Anyám ! az én sirorn’ is Övezik virágok ?“

Az ártatlan kebelnek Jövendölés szava,

Ilonkának beszéde, líyorsan valósuló.

Napok múltak, s Ilonka Mindinkább hervadóit,

S kis sírján nemsokára - Ne fel ej l-s virított,

VÁCZI HÍRLAP.

Ennek daczára úgy hiszük, hogy nem teszünk felesleges dolgot, midőn e tekintetben mi is szavunkat emelve felhívjuk piaczrendőrségünk figyelmét, hogy most különösen, midőn a gyümölcsérés időszaka bérelt kötelességét a legszigorúbban gyakorolja; az élelmi szereket, italokat szigorúan ellenőrizze, az egyes udvarokon levő kutakat szigorúan megvizsgálja s a hol bármi tekintetben is hiányt tapasztal, ennek elhárítását eszközölje.

Felhívjuk rendőrségünk figyelmét arra is hogy az uralgó és rettentőnek jelezhető hőség folytán leginkább miaszmati- kus levegő előállítására alkalmas pöcze- g'ödrök, állóvizek, pocsolyák, szemétgödrök fertőtelenitésére, elhordására stb. különös gondot fordítson.

Nem lenne czélszerütlen, sőt kívánatos volna, ha közegészségügyi bizottságunk, mely a legutóbb uralgott kolera alkalmával a legnagyobb odaadással és lelkiismeretességgel teljesítette kötelességét, most újból felvenné működésének fonalát s tanácsaival, véleményadásaival a tanácsot és a rendőrséget eljárásában tá mogatná.

Ámde önökhöz is van szavunk, tisztelt Polgártársak! A hatóság minden atyai gondoskodása csak kétes értékű sikert fog aratni, ha önök azt eljárásában nem gyámolitják, eljárását meg nem köny nyitik.

Ne várják önök mindig a hatóságtól a sült galambot. (Igaz, hogy ritkán ad ilyent.) S tudom azt, hogy a kolera járvány nemcsak hogy legkedvesebb rokonaink, szeretteink és jó barátainktól foszt meg és kergeti halálba, hanem az súlyos nemzetgazdászati és nemzetközi következményekkel is jár, — mennyiben ha az hazánk csak egyes helyein lépne is fel, közlekedésünk a többi államokkal megnehezittetnék , kereskedésünk minden ágában csökkentetnék, kivitelünk, ha nem is teljesen, de minden esetre oly mérvben akasztatnék meg, hogy ennek súlyát egész Magyarország érezni kénytelen lenne: minden polgártársunk ismerje elvi kötelességének megtenni, amit tőle közegészségi tekintetben is a saját, embertársunk, minden fele barátunk s első sorban a haza üdve megkövetel. —- így ne várjuk be azt, hogy a hatóság nógasson minket — pöcze- gödreink tisztítására és fertőtlenítésére, az udvarunkon levő trágya és szemétfélék elhordására, jó ivóvízről való gondoskodásra, az éretlen gyümölcsevéstől, az italok mértéktetelen élvezésétől, éjszakázástól és kicsapongásoktól való tartózkodásra stb., stb., mert hát bizony a hatóság megteheti ugyan a magáét, de ez —- mint fentebb is megjegyesztük — csak fél munka lenne.

Aztán hát nem is szívesen veszi mindenki, ha a hatóság nógatja valaminek a cselekvésére, mert bizony a hatóság kénytelen néhol a korbácsot is alkalmazni — értve ezalatt a bírságolásokat.

De meg önérzetes polgár a hatóság gyámkodását, oly ügyekben a melyekben maga is eljárhat, nem is szereti és kívánatos, hogy ne is szeresse.

Ne tétovázzunk tehát. Tegye kiki kötelességét addig, a mig ideje vari azt

Kánikula.

A nyár közepe a kánikula. Kezdődik július 22-ik, végződik augusztus 23. napján. Ezen időre esnek a legnevezetesebb napok.

Jakab sok szegény lakónak szomorúságára, de a házi gazdáknak annál nagyobb örömére julius 25-dikén köszönt be. Az igaz, hogy városunk képviselő testű lete épen most fosztotta meg Jakab napját ezen jelentőségteljes tulajdonságától ; de azért a kánikula egy parányit sem veszített jelentőség bői, mert az évnegyed ujabbi kezdete, augusztus elseje, is a kánikulába esik. Sót maga Jakab sem es hetik sorsa felett kétségbe, mert még mindig maradt elég emlék, melyek az ő nevét feledékenységbe menni nem engedik. Ó ta Jakab-szilva és a J a k a b - s z ő I ő, oly átalánosan kedvelt gyümölcsnemek, hogy a Jakab név még az esetben is fontos szerepet játszanék a népek életében, ha soha egy jeles embert sem keresztel- tetne édes anyja Jakabnak'. De mindezeknél fontosabb azon körülmény, hogy Anna mindig Jakab után jár — a kalendáriumban.

Anna pedig a fiatalság kedves napja. Alig van város, ahol Anna napjára bált nem rendeznének. Tátrafüred, Balatoufii- red, Koritnyicza, Teplicz, és Párád meg még tudj’ isten, hány fii dőhely a fiatal a s s z o n y o k előtt híresebbek A n n a b á 1- jaikról,- nunt a jó házi orvos által rendelt fürdőikről.

L o y o 1 a i s z e n t I g n á e z napja sem az utolsó; mert Loyolai Igüácz maga sem volt utolsó ember a világon. Született Spanyolországban. Atyja loyolai Bertalan, lovag volt. 0 maga is katona lett s mint

tenni. legye addig mig nem késő. Ez feEzólalásunk czélja. Az eredmény ha félre nem értettünk— csak jó lehet. S mi nem is késendünk a kötelességeit teljesítő hatósági közeg, vagy bármely polgártársunkat illetőleg elismerésünket a nyilvánosság utján is kifejezni, mig viszont, ha e tekintetben — bár mely oldalról is mulasztást vagy közönyösséget észlelnénk, azt a legszigorúbban ostorozni el nem fogjuk mulasztani.

Szabályrendelet

I<ícz város utczái és leözterai Icövczcscvöl s azoic tisztán tartásáról.

1. §. Vácz város területére behozandó kövezetvám, a közlekedési vonalokat képező utczák kövezetének s aránylagos részében a város dunai kőpartjának fen tartására és rendezésére lévén fordítandók, a városi közgyűlés éven kunt, a költségvetés tárgyalásakor a kövezetvámi jövedelmek számlájára előre meghatározza azon utczai vonalrészeket, melyek a következő pénzügyi év alatt kövezendők és szabályo- zandók.

A közgyűlés e részben tanácsi előtér jesztésre, ez által beterjesztett indokolt költségvetés alapján határoz.

Mindenek előtt a főközlekedési vonalakat képező utczák a közlekedés érdekeire való folytonos tekintettel veendők rendezés alá.

2. §. A város utczáinak csak is kocsijárta részei és a csatornák kövezendők és szabályozandók közköltségen, a járdák lerakása és állandó jó karban tartása saját házuk előtt külön-kiilön magukat az egyes háztulajdonosokat terheli, s az utcza-menti házak közterhét képezi.

3. §. A fő-utezán a kőkapútól le a nagylaktanya során a Ilidig, az azzal szemben a fazekas-utezába becsavarodó kis-utezáig, úgy a mellék utczák közül a főközlekedési utczák ban, úgy mint a vásár , káptalan-, csillag-, szél- és bid utczában a ház- tulajdonosok a házuk eleje előtt megfelelő, rendesen kövezett járdát készíttetni kötelesek ; — építkezéseknél ez az épitési engedélyben világosan meghagyandó. A járda szélességét az egyes utczákra azok szélességéhez képest a városi tanács állapítja meg. A többi utczákban a háztulajdonosok a menynyiben közlekedési érdekek kívánják, a tanács által sártalan törmelékből való járda készítésére kényszeríthetők, s viszont a városi képviselő testületi közgyűlés közlekedési vagy szépitési érdekekből a járdaküvezési kényszert a felsoroltakon kívül más utczára is kiterjesztheti.

4. §. Az előbbi § ban jelzett utczákban a mennyiben rendesen kövezett járda még valamely ház előtt nem volna, az a legkésőbb két év leforgása alatt az illető ház- tulajdonosok által elkészítendő. Ellen esetben a járdák az illető háztulajdonos terhére a városi tanács által lesznek meg- csináltatandók, s a járda költsége az illető háztulajdonoson pótadó módjára adóvégrehajtási lag beszedendő. Indokolt előterjesz tésre a városi közgyűlés jogosítva van jelen §. határozatai végrehajtását még további két évre felfüggeszteni.

5. §. Ha a 3. § ban jelzett utczák közül valamelyik két éven belül újra köveztetilyen a pampelunai ütközetben megsántult. Utóbb hittéritésre, majd a tudományos pályára adta fejét és e mellett sanyargatta testét és böjtölő életet élt. Párisban ő alapította a jezsuiták rendjét és ő lett a rend első generálisa. Megyés püspökünk is e napot választotta világra jövetelének nap- jáuk

Augusztus másodikén van P o re i u n k u 1 a, a szent Ferenczrendiek ünnepe, kiknek rendét a s s z i s i szent E e r e n c z alapította Nápolyban a Porcziunkula egyházban.

A gyermekek arról emlékeznek e napra, hogy e napon a barátok temploma előtt felállított sátorokban mézes kalácsot árulnak.

Nyolcz napra utána L 6 r i n c z köszönt be. Körtét hoz a lusta dolgosoknak és kárt tesz a sárgadinnyékben.

Augusztus lb. napján van Rókus. A váczi búcsú napja. A kalendáriumban nincs ugyan rikító vörös hetükkel kiírva, azért mégis nevezetes napja városunknak. K o- k u s született Montpelliérben. Tévedésből börtönbe került s ott meg is halt. Életét betegek ápolásának szentelte. Többek közt Olaszországot is keresztül utazván, az akkor ott uralkodott pestisben megbetegedetteket páratlan odaadással ápolta. 0 a pestis betegség és marhavész védszéntje.

Utána jön Ilona, a király születés napja. A lövöldözések és diplomatiai nagy ebédek ünnepe.

István magyar király emléke augusztus 20 ára esik. István a magyarok leg . nagyobb, legkedvesebb szentje, azért az ő emlékére e napot a magyarok ünneppé emelték.

B e r t a I a n Jézus első tanítványainak

Julius hó 31.

nék, vagy szabályoztatnék, azon utcza háztulajdonosok kötelesek a házaik előtti járdát az előző §-ban foglalt záros határidő előtt is a kövezéssel egyidejűleg lerakatni és elkészíttetni.

6. §. A járdák lerakásánál az utcza színét emelni, megváltoztatni, vagy lépcsőzetes feljárásokat készíteni tanácsi engedély nélkül tilos.

7. §. A létező járdák jó karban tartása

és kijavítása úgy a járdák mellé ültetett fák ápolása és óvása az illető háztulajdonosok kötelessége, s azok helyreállítására tanácsilag a 4. §. szigora szerint szorítandó.

8. §. Minden háztulajdonos köteles házának utczai vonala előtti járda részét tisztán tartani, naponként elsöpretni s a nyári időszak alatt naponként legalább egyszer felöntöztetni, télen a jeget róla rendesen fel vágatni, azt és a havat el tisztítani, ónos vagy síkos időben pedig homokkal vagy hamuval behinteni.

9. §. A házak telkéről és udvaráról az utczara vezető kifolyásokon és csatornákon ^ vizen kívül egyéb folyadékot az utczára kibocsátani tilos. Különösen tilos mosléknak vagy trágya és istállóbeli folyadékoknak, ürülékeknek, vagy piszkos, úgy bármi üzletből való és bűzös folyadékoknak, vérnek, vagy véres vizitek az utczára való kibocsátása vagy kiöntése.

10. §. A hó és szemet lerakodási helyeket a rendőrség jelöli ki, és azon helyek kellőleg közhirív teendők. Házi szemet gödrök' tartalma két hetenként, s ha közegészségi tekintetek sürgetik, gyakrabban is kihordandó. Más, mint a rendőrség által kijelölt helyre se havat, se bármi hulladékot, om Iádé kot, szemetet perjét, trágyát, havat, vagy állati maradványokat a város egész belterületén lerakni, vagy az utczára kidobni tilos. Bűzös vagy rothadásba ment tárgyak, ürülékek a rendőrség által e végre kijelölendő helyekre de csak is éjjeli 10—4 óra között a rendőrség által megállapítandó kellő óvrend- szabályok megtartásával szállitandók. (Lásd az 1879. XL. tcz. 125. §-át.)

11. §. Kofák, sátoros kereskedők s az utczák vagy közterek egyéb szokott használói állás helyeiken áruezikkeik után való minden hulladékot, szemetet azonnal összesepretni és eltávolítani kötelesek, ellenesetben az költségükre eszközlendő, ők pedig büntetendők.

Hason eljárás követendő, ha tűzifa fel- vágásra az udvaron alkalmas hely nem lévén, az az utczán vágatik, úgy szintén az építkezéseknél is, a mennyiben anyag lerakodó vagy álláshelyül' köztérség vétetnék igénybe. Éhez képest minden építés engedélyezésével egyidejűleg hatóságilag pontosan kijelölendő az állások és az épitési anyagok helye. Ünhatalmilag építések alkalmával állás vagy rakóhelyül köztérséget igénybe venni tilos. A kijelölt hely után az építés idejére térfoglalási dij nem jár, de arra az épités megkezdése előtt egy héttel rakodni, úgy az épités befejeztével azt 15 napnál tovább elfoglalva tartani tilos. (Lásd az 1879. évi XL. tcz. 119. § át.)

12. §. A járdákat bármi közlekedési akadályokkal megrakni, vagy elfoglalni, azok mellé különös hatósági engedély nélkül mentő karókat vagy köveket állítani, úgy

egyike. Arábiában és Armeniában hirdette a kereszténységet. Albanopolisban (Armeniában) lenyúzatott s fejjel lefelé keresztre feszittetett. Emléknapja augusztus 24-ike. Bertalan napja azonban csak annyiban esik a kánikulába, amennyiben minden Bertalan neve-napját előtte való este tartja meg.

Nagy nap ez, mert ez a kánikula vége.

Van ugyan e napnak még más jelentősége is. Ä Bertalan-éj harminczezer református ^(hugenotta) meggyilkoltatását jelenti. Éjjeli 12 órakor kondult meg a királyi várkastély harangja és IV. Henrik franczia király parancsára ezrével hullottak porba a legjobb francziák fejei.

*

* * *

Ennyi nevezetes emlékű nap alatt nem csoda, ha nálunk is történik valami.

Városi alkotmányos jogaink gyakorlata miatt pihenhetünk ugyan. De ez csak azért van igy, mert már ez másként nem lehet. Azután meg minek is volna másként? —

Azért mégis történik valami.

Azelőtt minduntalan gyiilésezni kellett és mi volt másként a világon, mint most van ? Most meg már hónapok óta azon legmagasabb kíméletben részesülünk, hogy nem kónytelenittetünk a városház alacsony mennyezetű tanácstermének nyomott levegőjében összeszorulni, — és mégis mi van most másként, mint volt azelőtt ?

Azelőtt a városi igazgatás rozoga szekerébe hányán belekapaszkodtak, hányán húzták és hányán vonták? Nem volte fiatalabb a polgármestere, nem volt-e tettre képesebb a jegyzője, azonfelül nem volt e olyan két tanácsosa, akiknek egyike sem

SzeiJ ráír i.