Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-11-13 / 20. szám
Vácz, 1887. VÁCZI HÍRLAP. November hó 13. A halhatatlanság1 hite törté nelmi, bölcseleti sbibliai alapon. (Foly tatás ) 2. Roullct de la Bouillcrie Ferencz, pergai érsek és bordeauxi érsek-helyettes, Aquinói sz. Tamás bölcseleti tanának legkitűnőbb értelmezője. Igen becses müve azon tannak előadása, melyet az Angyali Doktor az emberről írt. Magyar nyelven is megjelent Nagy Alajos kitűnő fordításában a következő czim- . mel: „Az ember, annak természete, lelke, tehetségei és végczélja Aquinói sz. Tamás tana szerint.“ E műnek nyolczadik fejezete szól a lélek szellemiségéről, ön állósága- és halhatatlanságáról. — Az emberi lélek eszessége és értelmessége szükségképen föltételezi, hogy az egyszersmind szellemi. Az anyag értelmi munkálkodásra nem képes s a test is csak annyiban élő, a mennyiben a lélek élteti, a mennyiben a lélek rá nézve az élet kútfeje. Hogy a lélek önállóan létezik, bizonyos. Az értelmi működés, mely egyedül a lélek sajátja, független s lényegileg különbözik a test érzékeinek működésétől. Az érzékek csak az egyes tárgyak észrevételét szolgáltatják, az: értelem azonban az egyetemest, az eszméi tartalmat fogja fel. Ennélfogva helyes az okoskodás, ha azt mondjuk, hogy í ha az értelmes lélek működése teljesen független a testtől, akkor léte is független a testtől. Ezen állítást egy tapasztalati tény is megerősíti. Tudjuk ugyanis, hogy az értékek megromolhatnak, minek következtében azok működésében zavar áll be. Ellenkezőképen van ez a dolog az emberi értelemnél. Értelmünk az igazságok megismerésében folyton előre haladhat, minden akadály nélkül elsajátíthatja azokat és a fönsőbb rendű igazságok legkevésbé sem akadályozzák meg az alsóbb rendűek fölfogásában. S ha az értelmi előhaladás mégis'fáradsággal jár, az bizonyára nem az értelmi működés természetében gyökerezik, hanem azon mellékes segítségben, melyre az értelmi működés az érzékek szerepében és hivatásában támaszkodik. „Az emberi lélek — mondja szerzőnk — működik, önmaga által, önállóan létezik, tehát halhatatlan. A léleknek ezen önállósága nagy és dönthetlen bizonyítékot szolgáltat halhatatlansága mellett. És itt valóban szoros következetesség van. Az, a mi csak esetékileg létezhetik, épen ennélfogva esetékileg el is romlik; és úgy vagyunk amaz ^esetékés alakokkal, melyeket az anyag magára ölt, és melyekkel hol itt, hol ott találkozunk a természetben. Vegyünk, például, ; egy rézkarikát. Tehát: karika és réz. Ámde világos, hogy a kerekdedség a réznek csak esetékes alakja; úgy hogy, ha a réz elromlik vagy uj alakot vesz fel, a kerekdedség eltűnik. Természetes, mert már pusztán esetékes léte föltételezett oly állagot, melynek ő csak esetéke, járuléka volt. — Mig ellenkezőleg, mi maga által működik és létezik, soha sem lehet alávetve ily esetékes romlásnak. Vegyük elő újra a fönt emlitett példát és tegyük föl, a mi lehetetlen, hogy a karikának ezen esetékes alakja önállóan létezik amaz állagon kívül és ugyanazon állagtól függetlenül, mely ez alakot magára veszi. Világos, hogy e karika, melynek, mint föltettük, meg van a maga állaga, örökké karika marad. — És igy áll a dolog az ember leikével is. A lélek önmaga által, önállóan működik és függetlenül a vele egyesült testtől. Azontúl is él és önmaga által tovább fönnáll; tehát semmiféle eseték sem szüntetheti meg vagy ronthatja el: minélfogva a lélek szükségképen halhatatlan.“ Majd tovább azt mondja szerzőnk, hogy a lélek létezése nincs kötve anyagi föltételekhez, melyek egymással ellenkeznek és változnak. A lélek csak egy, az első és fő októl, t. i. az Istentől függ: mely elég arra, hogy halhatatlan legyen. Már magában véve azon körülmény is, hogy Isten a lelket anyagtalannak teremtette, elégséges érv gyanánt szolgálhat a lélek halhatatlansága mellett. Vegyük tekintetbe végre azon átalános tapasztalati tényt is, hogy minden létező önfentartásra törekszik. Az anyagi világ ép úgy tanúsítja ezt mint a szellemi világ. Sőt szerzőnk szerint „az emberi lélek számot tud adni magának élete örökkévalóságáról. És erről bírt ismeretének teljesen megfelel a halhatatlanságra irányuló vágya. Az állat soha sem csalatkozik önfentartása ösztönében ; az ember sem csalatkozik, még kevésbé csalatkozhatik a halhatatlan létre vonatkozó vágyában.“ (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. * Két halott egy családban. Városunk egyik köztiszteletben ál ló polgárát, Tragor Ignnez nagykereskedőt én családját megrendítő gyászoséi; érte. Egyik fii, „A lajos“, 27 éve.;, még nem rég erőteljes ifjú, kit a. gyakorlati élet követelményeivel számoló apa iparos polgárrá neveltetett, aki mint nyomdász Európa legnagyobb városait bejárta s mint jól nevelt fiatal ember mindenki által becsültetett, november 10-én déli 12 órakor hagyta itt szüleit. Mig ez haldoklóit, az alatt távirat érkezik, hogy Budapestéin, 17 éves Vilmos“ fia, kereskedelmi akad. tanuló nagy beteg. A kétségbe esett család két felé oszlott. Egyik mellett az atya, másik mellett, az anya vállalta magára a gondozást. Es november 11-én d. u- 2 órakor „Vilmos* is kiszenvedett. Az egyik fiú kiszenvedéséről az anya, a másikéról az apa nem tudott. Képzelhetni a borzasztó jelenetet, mikor a két szülő fájdalmáról egymást értesítette és midőn mindketten megtudták, hogy nem egy, hanem két halottjuk van. „Alajos“ november 12-dikére tervezett temetése ennek következtében másnapra halasztatott és igy mindkét halott november 13-ik napján d. u. ]/2 4 órakor fog eltemethetni. A fájdalomtól megrendült család a két halálesetről a következő két gyászjelentést bocsáj- totta ki: „Alulírottak fájdalmas szívvel jelentik, úgy saját, mint a többi számos rokon nevében T r a g o r Alajosnak', virágzó élete 27-ik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ajtato3 felvétele után, 1887-ik évi november hó 10-én, déli fél 12 órakor az Urban történt csendes elhunytét. A boldogultunk hűlt teteme 1887-ik évi november hó 11-én délutáni 5 órakor fog a halottas házban beszenteltetni és folyó hó 13-án délután 1j2 4 órakor a középvárosi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-miseáidozatok 1887-ik évi november hó 14-én délelőtt 8 órakor fognak a felsővárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Váczon, 1887. november hó 10. Az örök világosság fényes- kád j ék neki! Tragor Ignácz és neje szül. Meiszner Hermin mint szülők. Tragor János, Tiagor Hermin férjezett Serédy Gré- záné, Tragor Ernő, Tragor Emma férjezett Vékei Károlyné. líj. Tragor Ignácz, Tragor Vilmos. Tragor Károly, Tragor Mariska mint testvérek.“ — „Alulírottak mélyen megrendült és fájdalmas szívvel jelentik, úgy saját, mint a többi számos rokon nevében is Tragor Vilmos keresk. akadem. tanulónak, reménydús élete 17-ik évében, hagy mázban, rövid szenvedés és az utolsó kenet szentségének felvétele után Budapesten 1887-ik évi november hó 11-én, délutáni 2 órakor az Urban történt hirtelen elhunytat. A boldogultnak hűlt teteme 1887-ik évi november hó 13-án délutáni 1f2 4 órakor (Váczon a szülői házból) fog a középvárosi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-miseáidozatok 1887. évi november hó 14-én délelőtt 8 órakor fognak a felsővárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Váczon, 1887. november hó 12. Az örök világosság fényes- kedjék neki ! Tragor Ignácz és neje szül. Meiszner Hermin mint szülők. Tragor János, Tragor Hermin férjezett Serédy Gré- záné, Tragor Ernő, Tragor Emma férjezett Vékei Károlyné. írj. Tragor Ignácz, Tragor Károly, Tragor Mariska mint testvérek.“ — A béke angyala őrködjék a korán elhunyt két ifjú hamvai felett! A mélyen elszomorodott család pedig leljen a Mindenható Isten jóságában és többi gyermekeiben vigasztalást! * Agyon ütötte a föld. K o s d i Ferencz váczi lakos 11 éves fiát Istvánt s ennek kis öcscsét, f. hó 11 én egy taligával a homok bányába küldötte homokért. A szegény tapasztalatlan és gyenge gyerek el is ment, de halálát lelte, mert a partban ásott laza fold reá szakadt s eltemette s a kisebb gyereknek jajveszékelésére megjelent emberek már csak holttestét áshatták ki. — A gondatlan apa ellen mint tudjuk, fenyitő feljelentés tétetett. * Lssuhant. Özvegy Rozmanith Jánosné lova és kocsija vigyázatlanságból Törökhegyen (a kereszt tájékán) a dombról a Kosdra vezető útra lezuhant. A ló agyonütötte magát, a kocsi összetört; a kocsis pedig elillant, * Hangverseny. A helybeli műkedvelők a Váczon felállítandó muzeum javára f. é. november 19-dik napján a „Curia“ vendégfogadó nagy termében hangversenyt tarta n ak. * A Duna-part tisztogatásához a héten hozzáfogtak. Kívánatos, hogy ez legalább hetenkint egyszer megtörténjék. Úgy hisszük, hogy hatóságunk pár napszámot nem fog sajnálni minden héten a tisztaság érdekében. — Hát a folyosókra mikor kerül a sor? * A pálinkamérésekre vonatkozó szabályrendelet szakaszai, mint hallottuk, a következő héten végrehajtásra kerülnek. Elvárjuk a legerélyesebb eljárást rendőrségünktől — melynek ezen fontos dologban a szabályrendelet precis utasításokat ád — s az üdvös eredmény egyedül a szigorú végrehajtástól függ. * A hétkápolna környéke. Az iskolaszék a kápolna környékének rendezését elkezdette. A. napszámosmunka végzésére Kovách Ernő igazgató fegyenczeket bo- csájt az iskolaszék rendelkezésére. * Az egyenes adóknak 1888 ra, illetve az 1öü8— 89. évekre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában a pénz- ügyministerium körrendeletét intézett a a tői vényhatóságokhoz, a melyből a következő főbb pontokat közöljük : 1. A tolyó 1837. évben eszközölt ház adó kivetés úgy a házosztály- mint a házbér adót illetőleg három év/ t, i. az 1887., 1888. és 1889. évek tartamára bírván érvénynyel, amaz épületek után. a melyeknek házbérjövedelmét az ezen bárom évi kivetési időszakot megelőző évben, vagyis az 1887-ik éven már bevallották, azúttal a házbérjövedelmet újólag bevallani nem szükséges. Bevallás tehát csak oly épületekre nézve nyújtandó be, a melyek a most emlitett idő óta épültek, lakható állapotba helyeztettek és házbérjövedelmük eddig még be nem jelentetett, avagy a már 1887. évre bevallott házbérjövedelem mennyisége változott. — E vallomások benyújtási határideje 1887. nov. 15 —30 ika. 2. III. osztályú kereseti adónak 1887-ben eszközölt kivetése három évre birván érvénynyel, mindazok, kik a folyó évben ezen adóval megrovattak, újabb vallomást adni nem kötelesek, ellenben mindazok, akiknek üzlete vagy haszonhajtó foglalkozása e három évi kivetési időszak alatt keletkezett, kötelesek az arra vonatkozó vallomást benyújtani. Bevallási határidő 1838. január 15-ig. 3. 1888. évi jan. 15-ig bevallan- dók a kereset adó IV. osztálya, a tőkekamat és járadék-adó alá tartozó jövedelmek. 4. 1888. január 31-ig bevallandók a föld és házbirtokot terhelő s kamatokkal együtt bekebelezett adóssági kölcsönök és kamataik. 5. A had mentességi díjkötelesek 1888. február havában tartoznak bevallásaikat előterjeszteni. 6. Az 1888. évi márcz. 15-31. közötti idő- vallandók be a nyilvános számadás ra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá eső jövedelmek. 6. Az 1888. évi junius havában benyújtandók, a vadászatra használható lőfegyverek és a vadászati jegy iránti bejelentések. A bevallást elmulasztók a kir. adófelügyelő által a bevallás beadására 3 napi határidő kitűzése mellett oly megjegyzéssel hivatnak fel újra, hogy ellenkező esetben adójuk hivatalból fog megállapítani. A most elősorolt adónemekre vonatkozó val- lomási ivek Fóti Gyula városi számvevő jegyzőnél szerezhetők be, és egyúttal kitöltés után ugyanoda nyújtandók be. * Rendőri hírek. A lefolyt héten felette sok apró lopási ügyek kerültek rendőrségünk elé. Volt czipő, péksütemény, kendő, kabát, nadrág stb. apróság elemelője vád alatt. — A fenyitő bíróságnak adattak át. * SziljkonzervíUó szerek stnlíszlikújsi. Budapestről a következőket írják. Nem rég egyik lap az Austria-Magyarerszágban a lefolyt évben felhasznált szájkonzerváló szerek statisztikáját közölte, melyből kitűnik, hogy a Kotlie-féle fogviz Magyar- országbau a legkedveltebb, mert a lefolyt évben a legnagyobb mennyiségben használtatott fel. E fogviz kedvességének az az oka, hogy fogfájás ellen, különösen állandó használatnál kitűnő szolgálatot tesz és a fogfájást nem csillapítja, hanem mindenkorra meg is szünteti. Ha még most a fogviz jó hatása mellett annak olcsó árát (egy palaczk o5 kr.) és azt tekintjük, hogy a vidéken majd minden gyógyszer- tárban és Budapesten Török József gyógyszerésznél kapható és igy nagyon könnyen hozzáférhető, úgy nem csoda, hogy ha az eredmény ily kielégítő. VÁROSI ÜGYEK. * Ä fogyasztási adó kezelésének felügyeletére kiküldött bizottság a hét folyamán a fogyasztási adóhivatal könyveit és pénztárát mngvizsgálta és úgy a könyveket, mint a pénztárt r e n d b e n találta. Tíz havi tapasztalat alapján arról győződött meg, hogy az életben levő könyvvitel és pénzkezelés egyszerűségénél fogva úgy a nyilvántartás, mint az ellenőrzés tekintetében leginkább megfelel a város igényeinek. * A költ J ág vetés tárgyalása. A városi pénzügyi bizottság f. e. november 14. napján d. u. 5 órakor ülést tart, melyen a költségvetést veszi tárgyalás alá. Az esetre, ha a tárgyalás az első napon be nem fejeztetnék, a tárgyalás a következő napokon ugyanazon órától kezdve folytat- tatni fog. Dr. Csányi János felelős szerkesztő és kiadó-laptulajdonos. HIRDETÉSEK. r Árverési hirdetményi kivonat. 3193/1877. tkkvi sz. A váczi kir. járás- bíróság mint telekkönyvi hatáság közhírré teszi: hogy a kir. kincstár végrehajtató- nak Sztruhár István végrehajtást szenvedő elleni 25 frt 43 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pest- vidékig kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő Csővár község hatarában fekvő, a csővári 78. sz. tjkvben Sztruhár István nevén álló A I. 1. 2. sor 71. népsorsz. ház és 1982. hrsz. kender- íöld 199 írt, ugyanazon íjkvben ugyanannak nevén álló A + 1. sor (664—666.) hrsz. szol lő az árverést 340 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi november lió 21. napján délelőtti 10 órakor Csővár község házánál megtaitandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 19 frt 90 kr. és 34 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó l én 3333. szám alatt kelt igazság- ügyministeri rendelet 8. §-ában kijelüt ova- dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a bánatpénznek a biróság- ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1887. évi aug. hó 7-ik napján. A váczi kir. járásbíróság mint tkkvi hatóság. Hirdetmény. Ad 7747., 7748., 7859., 7860./1887. Mely- nélíogva közhírré tétetik, miszerint : 1. Az 1888. évben megkívántaké előfogatok, úgy 2. Az 1883. évben ádóban lefoglalt zálogtárgyak összehordásához megkivántató előí’ogatok vállalkozás útján leendő kiállítására nézve f. évi november hó 27-én d. e. 9 és 10 órakor ; 3. A dunamelléki szemétszedési jognak s 4. Az országos vásártéri szemétszedési jognak 1888. évre leendő bérbeadása tekintetéből pedig ugyancsak f. é. november 27-én d. e. 11 órakor Vácz város tanácstermében nyilvános szóbeli árlejtés illetve, árverés fog tartatni, melyre a vállalkozni kívánók ezennel meghivatnak. Az árverési illetve szerződési feltételek a városi főjegyzői hivatalban a szokott hivatalos órák alatt lévén megtekinthetők. Kelt Váczon 1887. november 10-én. Kiadta: Gajáry Géza s. k., 'jegyző. ®ss<sss®® mmm mi mi a Sl—S <)« t:.iy 'ii3[jo qopoj sp spumpioq 9[ppi9piunt ‘ucddiiZS-ÍSoÁS so -0jod;d qqomi)i>|3o[ b t:us:d«l w/ní'íi.>ao\ so.uoSoj i.iBApn «Idoj í) l‘ >(i •j.ij i ts.iy ■?P;Soj sc.spo p| uaqiozsqrao; bSboiuo ppBq UTU9ZS sb)[sbui qxqcuzsrq b [O.C[.C[oai ‘(oqiiiou) ófonioySoj SOA.IoSo) TJBApn <M#d £9 wjy •qou.iO.Cu viizs .Toqo; oSoÄdc.i quSoj b ipUpm ‘qqo)[9Apoq -So[ sp qqoipofuoqdSei b }zoq qp|OApo>[ podSoj u ‘lUOiISoj BOA.loSoj T.IBApn ’•> M STÍ u.i y ’.rozs pipzspSoj putrin]- -pop iujtt.ii?q qotntddczsSoj ozqttq * uos0iuo[[o.'[ b ][oápo>[ uo.íárju ‘lífjjpzsvdifoj hii*f y so.uoSoj tJBApn ddo.l *JM ES MJ I *My ■turnr[t; uozuoq sp gjpspussi.íjpj fitzs b ‘■ujuspq.iTtquujzsiq jjbSoj ' ■b Jozs pomsna -uoq>[0.f[93pj3oAn ‘itIjpzNirdJíoj uiju>I| jtmy SOAJOSOJ IJBApn ddo«i DfMa \i>[ 0<* 'SU[39| b ‘}.tj 1 qouqqospi b ‘jq *1 qtniqzotqttd .Í3tm b tj.iy •qítnsBfiqSoj u tzsoa Ipfap sp ]snq3oj b ntsst.mqj ‘]b3bzs nopotaspeq J fezs b b['ii|o.\b}[0‘4BSBpo>[B.i9[ pq3oj B b('io)b33oj\[ '.T0Z3 ojba.io zuoq ] -3o,i sp-fozs (|qo)[OApoq3o( v. bio ao oziipt/N iij-ioiiikii V so\.io3oj tJBApn ddo,|‘>|*-.ia soajoSoj UB.vpn f m<i soajoSoj i.njApn <M»«I T '-itt soajoSoj UTtApn •«) (• M« I s I
