Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)

II. Korona Szálló

A Stingli vendégfogadó széles vendégkörrel büszkélkedhetett. Volt, akit a vendéglő fekvése, hírneve, mást az étele és itala vonzott, és volt, aki zenészei miatt választotta magának ezt a szívesen látogatott helyet. A megyeszékhelynek ez volt az egyetlen szálló vendéglője, amelynek szobái megteltek a megyei tisztújításkor és az országgyűlési követek választásakor a vidékről jött nemesekkel. Francsics Károly borbélymester 1834 őszén, avár- megyei tisztújítás alkalmával tért be a Stingli vendégfogadóba, ahol garázdaságba keveredett, amiért a megye börtönébe zárták. A történetet a vendéglő részletes leírásával együtt naplójában rögzítette: „Még távol valánk a korcsmától, már hallatszott a bőgő morgása. Odaérvén benyitottunk az utcára nyíló, közönséges nagy vendégszoba ajtón, s midőn beléptünk, láttuk meg csalódásunkat: ahelyett, hogy a nagy vendégszobát tömve találtuk volna nemes társokkal, itt-ott egy-egy paraszt vagy kocsis,

63. Veszprém 1856-os kataszteri térképén kis zászlóval jelölték a (731-es helyrajzi számú) Stingli vendégfogadót. A térképen jól látszik a vendéglő északi és déli szárnya középen nagy udvarral, délről kapubejárattal a Püspökkert felé.