Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

VI. Zsidó udvar

1867 után, amikor a magyarországi zsidóság három irányzata (neológ, ortodox, status quo ante)409 egyre erőteljesebben elkülönült egymástól, az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség használta a kis zsinagógát. Mivel a veszprémi zsidóság döntő része a neológ irányzat követője lett és csak néhány család választotta az ortodoxiát, a kis zsinagógában tartotta téli időszakban szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért téli zsinagógának is nevezték. Schweitzer József országos főrabbi így emlékezik a veszprémi zsidóság 1920-as évekbeni zsinagógáira: ,yAz udvarban két zsinagóga volt. Az egyik egy úgynevezett téli zsinagóga. Kicsi. Tulajdonképpen volt egy pár ortodox család is. [...] Kékfestők voltak, és valahol a Buhim-völgyben laktak. Ezek a Gestetnerék használták ezt a kis templomot, ott tartottak istentiszteletet, de télen az egész gyülekezet ott imádkozott, mert a nagy templom borzasztó hideg volt.”410

357. A kis zsinagóga oszlopos belső csarnokterme a zsidó hagyományokat ápoló ortodox hívők és télen a haladó hagyományokat ápoló neológ közösség istentiszteleteinek helyszíne volt.