Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

VI. Zsidó udvar

A 19. század közepén a veszprémi izraelita hitközség (amely 1848-ban 216 családból és 1031 személyből állt396) központjában már minden fontos épület és intézmény helyet kapott.

A vásártér felől az udvart hosszú raktárépületek zárták el a zajos forgatagtól, egyedül a hitközség két, Búzapiacra néző épületének (5-6. szám) telkéről volt átjárás az udvar felé. Észak felől a Palotai (később Kossuth) utcai házak hátsó támfala jelentett védelmet. A zsidó udvar bejárata keleti oldalról, a Szabadi utcáról nyílott közvetlenül az iskola mellett. Az udvarban állt a nagy zsinagóga, vele párhuzamosan déli irányban a kis zsinagóga. Az iskola épülete délelőtt a tanításnak, délután az egyesületek összejöveteleinek adott helyet.

Az iskola mellett épült fel a rabbilakás, amely a hitközség vezetőinek (rabbi, dáján) és alkalmazottainak (kántor és a samesz, aki az imakönyvek őre, a Tóra-tekercsek előkészítője volt) adott otthont. Az udvarban kapott helyet a rituális állatvágást végző sahter, valamint a rituális fürdő, amelynek helyét nem tudjuk pontosan.397

345., 347. A zsidó udvar bejárata lebontás előtt: balra a rabbilakás, jobbra

a zsidóiskola romos épülete