Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

V. A Búzapiac tér és házai

291., 292. Az izraelita hitközség Búzapiac téri vendéglője az 1930-as években már nem kóser ételeket kínált. Az udvari épületeket iparosok bérelték.

A zsidó konyha tartalmazza a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan, ebben rejlik különlegessége. Mózes harmadik és ötödik könyve részletesen leírja a fogyasztható húsok és ételek körét, valamint azok elkészítésének módját. Eszerint vallásos zsidó ember csak kóser húst fogyaszthat, amit a sahter vághatott le nagyon éles, teljesen sima késsel. A húst elkészítése előtt vérteleníteni kell és elkészítése közben a tejes és húsos ételeket külön kell választani.

Veszprémben a kóser vendéglő mögötti hosszú épületben élt és végezte munkáját a sahter, amely közvetlen kapcsolatban volt a zsinagógával és a templomi szolgálattal (erről a zsidó udvar ismertetése kapcsán bővebben szólunk).

A 1930-as években a Búzapiac tér 5-ös számú ház hátsó épületeit már iparosok bérelték. Itt az udvarban dolgozott Havasi Lajos rézműves (ő vásárolta meg 1944-ben Wolfram János műhelyét és házát), Somlai kovács, Németh István autószerelő és Csabai (Cseh) Lajos műbútorasztalos (1930-1941-ig), akinek műhelyéből olyan igényes munkák kerültek ki, mint a veszprémi székesegyház gyóntatószékei, a múzeum berendezési tárgyai, vitrinéi, a Síp utcai ONCSA-házak épületasztalos munkái, vagy a Kinizsi Pál Altisztképző tiszti étkezdéjének bútorai.311

251