Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

II. A Hungáriától az édességboltig

1Д

Az evangélikus ingatlanok szomszédjában a tekintélyes polgárcsalád, a Súly família lakott és itt, a hátsó udvarban működött jól felszerelt sütőműhelyük. Id. Súly Antal sütőmester már a 18. század végén tekintélyes tanácsi tisztségviselő, 1824-től városi adóvevő volt.118 Palotai utca 489. számú házát 1809-ben vásárolta meg Schittelsam Józseftől és itt rendezte be pékségét.119 Anyagi gyarapodásukat jelzi, hogy 1831-ben nyolc pék árusítóhellyel rendelkeztek,120 majd 1843-ban a családot bízták meg a katonák és rabok kenyérrel való ellátásával.121 A mesterséget fiai folytatták, 1849-ben Antal, János és Gábor is sütőmesterként dolgozott.122 A rokonság más tagjai is követték a családi hagyományt, a közügyek szolgálatában szorgalmas és becsületes munkát végeztek: ifi. Súly Antal a betegház gondnoka volt,123 majd városi rendőrkapitány,124 László a Veszprém megyei Takarékpénztár pénztárosa, Ede városi tanácsos.125 A család Palotai, majd Kossuth utca 14. számú háza a 19. század végén Keglovich Mátyás (1820-1889) huszárszázados, fogházfelügyelő özvegyének tulajdonába került.126

134., 135. A Kossuth utca 14. számú házban valamikor a Súly család péksége, 1925-től a Veszprémi Szikvízgyár, majd azl950-es évektől a Veszprém és Vidéke Földművesszövetkezet irodája működött.