Cserhát - Veszprémi Kaleidoszkóp 1. (Veszprém, 2013)

Történeti áttekintés

A Cserháti nagy tűzvészek

A cserháti domboldalon az apró, sűrűn beépített zegzugos utcákban gyakori volt a tűzvész, amely egész utcákat semmisített meg, és még a 20. század elején is veszélyeztette az egész várost.

A legnagyobb pusztítást az 1893. április 13-án kitört és több napig dühöngő tűzvész okozta, amely 140 épületet emésztett fel a városban. A Cserhát városrész károsodott a leginkább. Leégett az evangélikusok temploma és iskolája, nagy gabona-, élelmiszer- és faraktárak semmisültek meg. Több kisebb mellékutca szűnt meg azáltal, hogy az ottani házak szinte porig égtek, mivel nagyobb részüket náddal és szalmával fedték.

E tűzvész pusztítását örökítette meg a helyreállítás során létesített új köz, a „Segítség utca” (később Kapitány köz). Ezt az országos gyűjtésből (még Párizsból, egy hangverseny jövedelméből is kapott támogatás segítségével) az újjáépítéskor a közlekedés megkönnyítésére nyitották a Cserhát és Völgyikút utcák között.

Tíz év múlva, 1903. június 13-án ismét tűzvész pusztított a Cserháton.

Részlet az 1893-as tűzvész emlékére készített tablóról. A tűzvész leginkább a Cserhátat sújtotta. A domboldal házai közül sok porig égett, több kis utca is megsemmisült.