Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Iregszemcse, Viczay-Komfeld kastély

A népdalok idézésével máris eljutottunk a település egyik fő nevezetességéhez, Felsőireg ugyanis Bartók Béla népdalgyűjtéseinek ismert helyszíne. Illyés Gyula megjegyzi, hogy a magyar népdalok egyharma- dát itt rögzítette Bartók. Először 1906-ban járt a községben, majd 1907. március-áprilisában néhány hetet töltött Iregen, ahol a gyűjtés nagyon eredményes volt. Gyűjtőútjain összesen mintegy 300 népdalt sikerült lejegyeznie, egy részüket pedig fonográf hengerre is rögzíteni. Nagy örömére szolgált, hogy még furulyást is talált az iregi adatközlők között, mert, ahogy „A hangszeres zene folklórja Magyarországon" című, 1911-es tanulmányában írta: „Furulya most már csak elvétve akad a magyar faluban".6 Az Iregen gyűjtött népdalok Bartók több feldolgozásában megszólalnak, de „Az ürögi utca sikeres" dallama Kodály Zoltán „Felszállott a páva - zenekari variációiban" is felcsendül a páva témával összefonódva, a hittel és bizakodással teli gyönyörű fináléban.7

2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és a Zene- tudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település" program, melynek keretében minden évben négy település nyerheti el ezt a címet. Az első alkalommal népzenekutatásunk négy legfontosabb szereplője, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László gyűjtőhelyei, Mezőkövesd, Mohács, Iregszemcse és Bogyiszló kapták meg ezt a kitüntető címet.

6 Tari 2013: 45.

7 Kodály 1973:119.

41