Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

közülünk Pali búcsúzott el tőle utoljára. Mami is abban a hónapban ment el, amelyikben született, júniusban, amikor talán az egész évben a leg­több virág nyílik. Látva a sírján a sok gyönyörű csokrot, koszorút, arra gondoltunk, hogy biztos örül most, hogy ilyen sok szép virág veszi körül. Mamiék halála után kellett egy kis idő, hogy a káptalani háznak az új körülmények közötti használata kialakuljon. Paliékkal megosztottuk a házat, ő a maga részét jelentősen ki is bővítette, mi pedig fokozatosan alakítgattuk, míg végül Balázs formálta a mi részünket olyan komfortos­ra, hogy az utóbbi években minden hétvégét ott tölt télen is, nyáron is. Bizonyos értelemben ő lett veszprémi, hiszen az ottani színházban van bérlete, jár hangversenyekre a Hangvillába, a nyári szabadságát pedig a Veszprémfest idejéhez igazítja. Nekem pedig jó, hogy visszatérhetek arra a helyre, amely már több mint ötven év szép emlékeit őrzi. A káptalani házunk bejárata előtt Ágóval 210

Next

/
Thumbnails
Contents