Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

péntek estére már véget ért, s ekkor lehetőségünk nyílt arra is, hogy a külföldi kórusok tagjaival ismerkedjünk. A Győrben megszerzett csekély olasz tudásomat próbára téve beszédbe elegyedtünk a grosse- tói Puccini kórus tagjaival, s ahogy ez ilyenkor lenni szokott, levelezési címeket cseréltünk egymással, s egyikükkel, egy Enrico Bemazzani nevű fiatalemberrel, néhány levél, képeslap, karácsonyi üdvözlet ere­jéig, hosszú évekig kapcsolatban is maradtunk. A versenyen végül az ötödik helyen végeztünk a vegyeskari kategóriában, ami a magyar kó­rusok közötti harmadik helyet jelentette. A Győri leánykar a megérde­melt első helyet szerezte meg a női karok között, de nekem egyáltalán nem okozott fájdalmat hogy nem osztozhattam velük ebben a dicső­ségben. Számomra így is emlékezetes marad a még Győrben megélt felkészülési időszak, melynek során olyan műveket ismerhettem meg, mint Bartók: Falun és Kodály: Meghalok, meghalok című kórusműve. Az utóbbi Kodály Zobor vidéken gyűjtött népdalainak feldolgozása. Két évvel ezelőtt eljutottam erre a vidékre, ahol már megfogyatkoz­va, de még élnek a valamikor oly gazdag magyar népi hagyományok és az 53 évvel korábban megismert gyönyörű népdalt Kolonban, a tájház gondnoknőjének előadásában hallgathattam meg, abban a falu­ban, ahol Kodály gyűjtötte.26 A gondnoknőtől tudtam meg azt is, hogy a Tanár úr kérésére ez a népdal hangzott el első felesége, Emma asz- szony temetésén is. 26 Kodály 1973: 304. 185 „Meghalok, meghalok" kezdetű népdal Kodály Magyar népzene című kötetéből

Next

/
Thumbnails
Contents