Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

I Az egykori Almádi-öreghegyi állomás A sors külön ajándékának tartom azt is, hogy a Balaton közelében születtem, és azzal „mióta az eszemet tudom", többé-kevésbé kapcso­latban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve hosszú ideig vonattal jártunk Almádiba. A Balatonalmádi-Öreghegy nevű állomáson szálltunk le, majd amikor a vörös homokkő lépcsőkön lefelé haladva megéreztem a víz illatát, alig vártam, hogy a strandra érjünk, ahol a visszaindulá- sig élvezhettem annak minden örömét. Később szüleimnek megadatott, hogy már életük alkonyán, építhettek egy kicsike telken egy kicsike há­zat Káptalanfüreden, ahonnét már nem kellett este hazautazni és ahol később életem legszebb nyarait tölthettem gyermekeimmel és szüleim­mel együtt. A házat most már Pali bátyámékkal megosztva használjuk, de a „mi részünk", melyet a fiam úgy alakított kicsit komfortosabbra, hogy azért eredeti jellege ne változzon, ma is menedék nekem, amely a régi nyarakra és szüléinkre emlékeztet. A vasutat már rég felszámolták, az egykori Balatonalmádi-Öreghegyi állomás épület képét is már csak a mi emlékezetünk őrzi. 13

Next

/
Thumbnails
Contents