Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
Létezésem eredete - Családi tragédia, csapások, változások
művészetével. Nekünk, a két fiú gyermeknek a helyzete is módosult. Az 1936-ban megkezdett iskolázásomra a tőlünk második telken álló, osztatlan hatosztályos szemcsédi iskola egyetlen tantermében került sor. Tatz Anna, aki idősebb korú, de jó felkészültségű tanító néni volt, lépésenként előre haladva foglalkozott a 8-10 fős létszámú, fele fiú, fele leány osztályokkal, méghozzá úgy, hogy minden nap mindenki feleltetésre került. A foglalkozással éppen nem érintett osztályok tagjai időtöltésre írás-vagy rajz feladatot kaptak, vagy „egyszeregyet" kellett írniuk a palatáblára. Szerettem az osztatlan iskolát, mert tanulságos volt a felsőbb osztályok tanulóinak feleleteit hallgatni és a tanító néni magyarázataira odafigyelni. Pali öcsémtől a négy év korkülönbség a foglalkozásainkban is eléggé elválasztott. Ő sokat átjárt „Papákhoz" a plébániára, ahol dédelgették, kényeztették, főleg Károly bácsi és Mari néni, a szakácsné. Szép hosszú göndör szőke haját édesanyánk fésülgette gyakran, talán egy kislányt elképzelve. Én bizonyára Zolti hiányától is ösztönözve, produktív barátokkal igyekeztem körülvenni magam, akik közül kiemelkedő, állandósult társam lett Vincze Laci. Hozzánk közel, a kastélykert mellett laktak, édesapja molnár volt az uradalomban. Laci két évvel volt fiatalabb nálam, nagyon jól megértettük egymást a játékos műveleteinkben. Okos fiú volt, később ő is mérnöki diplomát szerzett. Évtizedek után is megdöbbentett a hír amikor hallottam, hogy életkora delelőjén autóbaleset áldozata lett. Egyébként édesapja volt Vincze Lilla országos hírű énekművésznek. Nagy eseménynek számított 1938-ban Ireg villamosítása. Az uradalomban már az 1930-as évek elején volt áramszolgáltatás, ami a gépészeti berendezéseken kívül a kastélyt és a szolgálati lakásokat is ellátta. A villamos energiát a Balatonvidéki Villamos Művek Rt.-től vásárolták a Mezőkomárom és Felsőireg között kiépített, 23 km hosszú, 20 kilovoltos távvezeték továbbításával. Erről a távvezetékről készítettek két további leágazást oszloptranszformátor-állomással az egész nagyközség villamosításához az év második felében. A távvezeték üzemeltetésére és karbantartására üzemviteli megállapodása volt az uradalomnak az energiaszolgáltatóval, ebből következően édesapám gyakran találkozott Sztanó Rezső gépészmérnök kollégájával, aki a részvénytársaság főmérnöke volt. Szakmai kapcsolatuk úgyszólván barátsággá fejlődött. így jutott el a bizalmas hír édesapámhoz Sztanó Rezső közvetítésével 1939 elején, hogy a Veszprém megyét ellátó, veszprémi székhelyű Pannonia Áramszolgáltató Rt.-nél mérnöki állás üresedése várható. Sztanó javasolta apámnak az állás megpályázását, különös tekintettel gyermekei városi 32