Benkő Lajos: Veszprémtől Pockingig. Napló, 1945. március 2. - október 2. - Veszprémből Veszprémbe 2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Benkő Lajos hadnagy naplója

sanak bennünket. A röplap azt mondja, hogy az itt kint lévő magyar­ság jelentős része nem kíván orosz megszállás alá hazamenni. Mi ma­gyarok tudatában vagyunk annak, hogy hazánk, nemzetünk, és egyéni létünk is kizárólag az angolszászok akaratától függ. Mibennünk nem a volt ellenséget, hanem azt a jó barátot látják, akik egyedül segíthet­nek a magyarság katasztrofális helyzetén. Mondanom sem kell, hogy ezzel a szöveggel itt senki sem ért egyet, halálra keresik a röplapok terjesztőit, akik - tudjuk - a hazaindulásunkat késleltetni akarják, és késleltetik is. Az ellen-röpcédula is megjelent, ez talán használ valamit. A veszprémi borbély barátunk ma reggel eljön, és mindkettőnket megnyír. Ma majdnem az egész napot Veráéknál töltöm. Még ebéden is ott vagyok. Nevezetes esemény van, ugyanis Gyula bácsi felbontja egyet­len utolsó üveg kitűnő francia borát. Ebédhez egy amerikai konzerv szol­gál, és utána alma. Kártyázunk egész este 7 óráig, amikor is híreket me­gyünk hallgatni. Most érzem, hogy az otthon melege az, ami hiányzik, nagyon kellemesen éreztem magam. Gyurinak írt levelemet elviszem a Vöröskeresztes Hivatalba. Csortos Gyula meghalt.200 A román rádió valóságos védőbeszédet tartott a Groza kormány mel­lett, hangsúlyozva, hogy ez a kormány bírja a nép teljes bizalmát, és csak a reakciósok igyekeznek ellentétet szítani. A Párizsi Vásáron láthatjuk a lábbal hajtható repülőgépet, és a vízi kerékpárt. Pocking, 1945. szeptember 10. hétfő Mivel az este sokáig fent voltam, ma délelőtt tovább alszom. Vera sok­szorosított egy angol szótárt, egyet 10, egyet pedig 5 RM-ért eladok. Dél­ben kivasalom a kimosott pár darab ruhát. Délután elmegyek tornászni, mert hízom, a hasam mindig nagyobb lesz. Utána megfogalmazzuk az üzenetet, melyet a párizsi magyar rádióadásban fognak felolvasni. Egy csomó rossz harisnyát viszek Verának megstoppolni. Már nagyon bete­gek, régen nem stoppolja senki sem őket. 5 óra felé nekiülünk kártyázni Gyuláéknál. Este 10 óráig játszunk, vacsora megszakítással. Utána elme­gyek, meghallgatom az esti híreket. Addig a víz megmelegedett, fejet mostam. Vi 12-re már aludtam. A Pockingi Híradó szombati számából megtudjuk, hogy a temetőnk­ben már 23 magyar alussza örök álmát, a Kis Újság aug. 22-i számából ol­200 Csortos Gyula (1883-1945) színész 1945. augusztus 1-jén hunyt el. Lásd: MN 6.1998:171. 158

Next

/
Thumbnails
Contents