Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

Megindul a történelem

Hazaérve át akartam adni a süteményt, csak hát a papír nem ilyenfajta igénybevételre készült, szétszakadt, a ruhámon pedig ott díszelgett a krém. Anyám még éppen csak belekezdett a kétségbeesésbe - ezt hosszan tudta részletezni amikor öcsém is akcióba lépett. Mély babakocsija volt, amelyben már fel tudott állni, de még nem volt szobatiszta és éppen a „termékben" taposott. Szegény anyám hirtelenjében azt sem tudta, melyikünket pucoljon ki előbb a különböző illatú, de egyaránt jól kenhető produktumból.

Megindul a történelem

Kezdődött azzal, hogy érezhetően nőtt a feszültség az országban. Megjelent az utcákon a Vasgárda. A zöldinges fiatalemberek katonás felvonulásokat rendeztek egyelőre fegyvertelenül. Eleinte még tetszettek is nekem, amíg otthon meg nem magyarázták, hogy ezektől kell félni a legjobban. Rögtön hozzá is kezdtek a zsidóverésekhez és tartani lehetett, hogy ránk magyarokra is sort keríthetnek. Szerencsére egyelőre egymással voltak elfoglalva. A hatalmat akarták és persze akkori birtoklóiknak eszük ágában sem volt átadni. Akkor merényletek következtek. A vasgárdisták sok más után megölték Calinescu miniszterelnököt. A visszacsapás hasonlóan brutális volt. A vasgárdista vezetőket úton-útfélen nyilvánosan kivégezték.

De térjünk vissza 1938-hoz. Egyelőre még lassan, de egyre gyorsulva megindult a történelem lendkereke. Az Anschlussal-szal, Ausztria bekebelezésével kezdődött.

Nagyapám időnként német adókat is hallgatott. Ekkor hallottam a rádióban először Hitlert beszélni. Szót sem értettem abból, amit mondott, csak annyit állapítottam meg gyerekbölcsességgel, hogy alighanem nagyon haragudhat valakire, ha ennyire ordít. Apám pedig aggódva jegyezte meg: „Magyarországnak szomszédja lett egy nagyhatalom. "Nem volt németellenes, de nem is rajongott fenntartás nélkül értük. A Reich minden megmozdulását magyar szempontból mérlegelte, és most észlelte a szomszédságból származó veszélyt.

1940-ben elrendelték a mozgósítást. A várost elárasztották a concent- ransok (mozgósítottak). Ezek a hadseregbe behívott, de még be nem öltöztetett parasztok voltak. Iszonyodva mondta valaki, hogy ilyenek gyilkolták 1848-ban is a magyarokat. Erre ugyan most nem került sor, de maga a mozgósítás jelezte, hogy a háború ezúttal Magyarország és Románia között bármikor kitörhet. Épült a Caroi-vonalnak nevezett erődítményrendszer is a magyar határon. Ez azt bizonyítja, hogy akkor

33