Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)
Nyelvi nehézségek
Addig is valahogy léteznem kellett, s ez egyre nehezebbé vált. Anyám iskolájába, az irgalmasrendi apácákhoz írattak. Kevés magyar gyerek volt, még a Marossszentimréről bejárókkal együtt is, emiatt egy teremben több osztály tanult. Már ekkor kiütközött, ami aztán egész életemben elkísért. Az nevezetesen, hogy mennyivel erősebb a logikai érzékem a memorizáló képességemnél. Még nem jártam iskolába, de már tudtam a szorzótáblát össze-vissza kérdezve. Apámnak mindössze két délutánjába került. Első tanulmányi megpróbáltatásomat viszont egy négysoros versike okozta: egész délután tanultam, másnapra mégis elfelejtettem. Azért persze elemiben kitűnő tanuló voltam és határtalan büszkeséggel töltött el, hogy én kaptam az osztályban elsőként szentképet. Ez volt az egyetlen jutalmazási forma. A karácsonyi szünet után ismét megkezdődött az iskolában a tanítás, de sajnos a második félév már nélkülem. Ahogy az gyakran megtörténik, amikor a gyermek először kerül nagyobb közösségbe, megkap minden betegséget. Mivel én az óvodát kihagytam, ez engem is elért az iskolában. Nem tudom a betegségem mennyire volt veszélyes, de Húsvétig mindössze két napot töltöttem az iskolában. Amúgy vígan voltam harminckilenc fokos lázzal az ágy tetején ugráltam. Csak az orvos ne jött 30 A Szent Mihály székesegyház
