Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

Gyulafehérvár–Alba Julia

A Batthyaneummal összeépítve állt a katolikus papnevelde. A kispa- pok nagy része szegény, de tehetséges parasztfiú, akinek felemelkedésre az egyetlen utat a papi hivatás vállalása adta. Rendszeresen a házunk előtt jártak a templomba, vagy a püspökségre. Az utca másik végén az 1921- 22-ben épített román ortodox koronázó templomra láthattunk, kerengő- jében helyezték el az ókori lapidáriumot. A templom építésekor a várfal

egy részét felrobbantották, az árkot feltöltötték. így ezen az oldalon a 18. század elején épített vár nyílott. Magában a templomban gyerekkoromban soha nem jártam, semmi keresnivalóm nem lett volna ott. Négy évtizeddel később turistacsoporttal megnéztem. Szép, csak számunkra idegen, s ami hozzá fűződik, fájdalmas. És azt a logikát is nehéz megérteni, amely odaépíttette a 20. század történelmének jelképét a régmúlt műemléke mellé. Állítólag a saját királynőjük sem értette. Mert ott van mellette egy kőhaj- tásnyira a Szent Mihály székesegyház legmonumentálisabb Árpád-kori műemlékünk. Háromhajós, kereszthajós, hatalmas méretű, fő tömegében román stílusú épület, amelynek oldalához később még két reneszánsz kápolnát építettek, főszentélyét pedig a súlyos háborús pusztítások után gótikus stílusban építették újjá, egyúttal elég jelentősen meg is hosszabbították.

17

Jobboldalt, előtérben a szülőház