Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)

Menekülők, disszidensek sorsa

Egykorú naplók, korabeli visszaemlékezések tömeg a tanácstól eltávozott, s mialatt a párt vezetői [a] forradalmi tanács létre­hozásáról tanácskoztak, ezen idő alatt a több száz főnyi tömeg a szovjet sírem­lékekhez vonult és ott 8-10 ismeretlen személy csákánnyal megkezdte a sírem­lék szétrombolását. Ezt befejezve a volt főapátság épületét és a templomot elválasztó közfalat135 bontotta le egy széles sávban. Ezen rombolásnál, ahol már a szélsőséges elemek vitték a főszerepet, a párt és közhivatalok vezetői nem voltak jelen. Ugyancsak távol voltak azon munkásvezetők is, kik a délelőtti bé­kés tüntetésben szerepet vittek. Ez utóbbiak úgy látták, mint ahogy ki is fejez­ték, hogy a követeléseket a kormányhoz juttatják. A rombolásnak nem voltak hívei, hiszen [a] délelőtt felvonuló békés tüntető tömeg elment a szovjet síremlékek mellett s a tömegből a síremléken lévő ötágú csillagot [leverni] aka­ró személyeket is visszatartották. A józan elemek hazatértek, bíztak a megala­kult új kormányban, bíztak abban, hogy követeléseik teljesítve lesznek s ők mást nem akartak. Eredeti; I. példányú gépirat. Veszprém Megyei Levéltár (VemL): A Zirci Járás Tanácsának iratai.: A JTVB iratai: Bizalmas iratok (XXIII. 377/b): 003/1957 sz. Részlet „A zirci községi és járási, [1956.] október 23-át követő események és ellenforradalom története” című, 20 oldalas, szerző és kelet megadása nél­küli, igényes, emlékiratjellegü összefoglalóból. Feltehetőleg 1957 elején, legkésőbb talán márci­usban íródott. A közlésből kihagytuk az egyes társadalmi csoportok által benyújtott követeléseket, melyek - teljesebb szöveggel - kiadványunk 11. sz. forrásában olvashatók. A kéziratot bizonyosan a szövegben is sokszor megnevezett Pintér László (Szentimrefalva, 1923— Veszprém, 2004) tanár, tanulmányi felügyelő írta, akinek 1958-ban még párttagként is el kellett hagynia Zircet a folytonos retorzió miatt. (Október 26-27-én átmenetileg a járási forradalmi ta­nács elnöke is volt.) Pintér László sümegi iskolaigazgatóként 1992-ben vagy 1993-ban - kibőví­tve - újra megírta művét. A két kézirat szövege helyenként szóról szóra azonos. Lásd a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi adattárában (1140. sz.), valamint a szerző özvegyénél. 135 A fallal a templom és a rendház előtti nagy udvar templom felőli részét kerítették le annak­idején. 137

Next

/
Thumbnails
Contents