Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Állami szervek, hatóságok megtorló intézkedéseinek irataiból
Állami szervek, hatóságok megtorló intézkedéseinek irataiból Reggel 6 órára beszéltük meg a tanács épületébe a találkozót. Simon őrnagy érkezett a legpontosabban, majd dr. Szűcs, Dinszman László és még egy, számomra ismeretlen tanácstag. A beszéd bemondására nem került sor, hanem városbani41 és egyéb híradással foglalkoztam, amit dr. Szűcs adott át. Rengeteg ember járt ki-be az épületbe, az ideiglenes tanács képtelen volt dolgozni. Ráadásul két tagja nem is jelent meg, a városi párttitkár és Sági László, kinek tüdővérzése lett reggelre. Dr. Szűcs összehívta az ideiglenes tanácsot, és engem megkért, hogy Sági László helyett vállaljam el az ideiglenes tanácsban a tagságot, mondván, délután 5 órakor úgyis megválasztják már az állandó tanácsot, viszont addig segítségre van szükségük. így lettem az ideiglenes tanácsnak tagja. Fő feladatul azt kaptam, hogy a részeg fegyverkövetelőket csillapítsam le és nyugtassam meg a kedélyeket. Ennek a feladatnak 100%[-ban] megfeleltem, és Simon őrnagy tetszését agilitásommal megnyertem. A tanácsülésen 5 órakor dr. Szűcs tájékoztatta a küldötteket az ideiglenes tanács munkájáról, és bejelentette, hogy engem is Sági helyett beválasztottak, mit a küldöttek jóváhagytak. Másnap Dinszman megbízásából kimentem munkahelyemre, hogy kísérjem figyelemmel a munkástanács megalakulását és majd számoljak be. A [mun- kásjtanácsválasztáson felszólaltam. „Munkástársaim! Vetkőzzétek le a 12 év megfelelmetlenítő42 korszakát! Mondjátok meg nyíltan, kik azok a vezetők, [ajkik a sztálini, Rákosi-i politikát túlhajtva, a dolgozó népünk ellenségei lettek! Ne tűrjétek tovább soraitokba[n azt], aki megtagadta osztályát, váltsátok le, jogotok van hozzá! Tisztítsa meg a párt sorait a konjunktúralovagoktól, szűnjék meg a megfélelmesítés politikája, állítson a párt oly vezetőket a párt élére, kik a dolgozók érdekeit képviselik, kikhez bizalommal mehetünk, nem kell félnünk, kikre úgy nézhetünk, mint apáinkra!” A munkástanácsot megválasztották, ülésezni ment. Rövid idő múltával bejött a terembe az útfenntartó vállalat egyik sofőrje másodmagával. Az útfenntartó vállalat sofőrje gyimóti lakos. Felálltak a pódiumra, és a következőket mondták. „Gyertek magyarok, munkások! Szabadítsuk ki az oroszoktól a reptérről [a] 100 magyar honvédet, kik ott dolgoztak és az oroszok fogva tartják [őket!]” A tömeg felzúdult és megindult. Én felugrottam a dobogóra és ott a két fő előtt szemükbe mondtam, hogy hazugság, mit mondanak. „Fejemmel felelek érte, hogy félre akarnak vezetni benneteket! Ne higgyetek a forrófejű lázítóknak, őrizzétek meg a nyugalmatokat, ne provokáljatok!” így sikerült lecsillapítani a dolgozók hangulatát és helyes mederbe terelni őket. Másnap még egy tanácsülésen vettem részt azzal az elhatározással, mit meg is mondtam Szendi alezredesnek, ki a honvédség részéről volt a tanácsba[n]. 41 Bizonytalan olvasató szó. 42 Helyesen: megfélemlítő. 73
