Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Veszprém megyében. Bibliográfia a Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtára gyűjteményéből
A tanulmány a megyére és az 1956-ban a megyéhez tartozó összes járásra vonatkozóan tartalmaz rövid történeti áttekintést a forradalmi közigazgatásról, valamint településsoros bontásban közli a forradalmi tanácsok névsorát. Közli teljes szöveggel a Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács 3/1956 (X. 30.) V. N. F. T. sz. rendeletét a nemzeti forradalmi tanácsok és nemzeti bizottságok létrehozásáról. Jegyzeteket nem tartalmaz. [12.152] 36. Mészáros Gyula Veszprém megye egyetemistáinak és középiskolásainak részvétele az 1956-os forradalomban : Kronológia / Mészáros Gyula = = Nagy Imre és kora : Tanulmányok és forrásközlések. III. Vidéki diákmozgalmak 1956- ban / [szerk. Némethné Dikán Nóra, Szabó Róbert, Vida István]. - [Budapest] : Nagy Imre Alapítvány, 2004. - p. 211-258. A szerző a megye két egyetemi városát: Veszprémet és Keszthelyt, valamint a hagyományos diákvárost, Pápát és Tapolca gimnazistáinak forradalmát veszi górcső alá. A tanulmány kimerítő részletességgel ír a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatóinak és oktatóinak, valamint a veszprémi katonai parancsnokság és a középiskolák, elsősorban a Lovassy László Gimnázium tanulóinak helyi eseményekben való részvételéről. Az ismertebb nevek, mint Brusznyai Árpád, Bíró Zoltán (egyetemi század parancsnoka), Polinszky Károly dékán mellett rengeteg nevet, adatot közöl, többek között az Ukrajnába elhurcolt egyetemisták névsorát is. Az írás veszprémi részének gerincét az egyetemisták és a MEFESZ tevékenysége adja, ennek kapcsán kerülnek terítékre a zirci és a bakonybéli események, az egyetemen szervezett, tiszavirág életű Szabad Veszprémi Rádió története stb. A keszthelyi események főszereplői az 1954-ben újraindított Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia hallgatói és oktatói, a városi értelmiséget tömörítő Petőfi Kör tagjai, valamint a város katonai parancsnoksága. A helyi forradalomban vezető szerepet vállalt Tikos László akadémiai tanár, a hadsereg részéről Fejes Lajos hadosztály-parancsnok. A szerző kitér az akadémisták forradalmi részvételére a környék településein, úgymint Sümegen, Bazsin, Tapolcán, Nyirádon, valamint a Rezi melletti erdőben készülő fegyveres ellenállásra. A pápai eseményekben oroszlánrészt vállalt a Türr István Gimnázium, ahol a Pedagógusok Forradalmi Tanácsa is megalakult. Az október 26-i tüntetésben viszont a többi oktatási intézmény: a Petőfi Gimnázium, a Közgazdasági Technikum és a Tanítóképző is részt vett. A türrösök megalakították a Forradalmi Ifjúsági Tanácsot (FIT), Mátrai Ottó vezetésével, aki a forradalom további eseményeiben is jelentős szerepet vállalt. A katonaság részéről Moór Ferenc hadosztály-parancsnok szerepe kiemelkedő. A tapolcai eseményeket Tóth István temetése indította el. Az események központja az Állami Általános Gimnázium lett, ahol Kazal Gábor vezetésével megalakult a Gimnáziumi Forradalmi Bizottság. Tapolcán is megszervezték a fegyveres ellenállást a diákok részvételével, azonban tényleges harcra itt sem került sor. Az ellenállást a diákok egészen 1957 elejéig folytatták, amikor elfogták őket és a Győr Megyei Bíróságon Polgár Dénes és társai ellen vádat emeltek. A tanulmány számba veszi más városok egyetemeinek szerepét is a Veszprém megyei események tárgyalásánál, úgymint Miskolc, Szeged és Sopron küldöttségének szerepét Veszprémben, Mosonmagyaróvár, Szeged és Debrecen képviselőit Keszthelyen, valamint a soproni egyetemisták és a pápai honvédség kapcsolatát. Továbbá rengeteg adatot és információt tartalmaz a fent említett négy város ifjúságának forradalmáról, és ezeket forráshivatkozásokkal támasztja alá. Rendkivül gazdag, jól használható munka. [12.770] 191
