Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Alkalmi költemények
Alkalmi költemények 82. PONGRÁCZ JÁNOSNÉ VERSE Zirc, 1956. november 1. Kiáltás ’56-ból Állítsátok meg a tömeget, Ha tudjátok! Mint mélyből kiindult tűzfolyam, Nincs gát, mint át nem gázol, Szabadon fut, rohan. Egy évtizedig bilincsbe vert Lélek keserűsége tör fel, Mint vihar, A megtiport, a meggyalázott Nemzet él, És élni akar. Ledőlt a bálvány, S a szolgahadak, mint megvert ebek Vonítva szűkölnek. El veletek, gyilkosok! Testvérvért ontani Nem elég piszkos kezetek? És dübörögve jönnek a tankok. A vörös csillag szörnyű árnyéka közeleg. Állj meg, idő! Nyiljatok meg, egek! Kilencmillió megtiport magyar Kínálja életét, mert élni akar. S mint óriási szív, Egy dobbanással zengi a világba: Ez a fold a miénk! Ez a fold magyar! Utólag lejegyzett szöveg fénymásolata. Veszprém Megyei Levéltár (VemL): 1956-os gyűjtemény (XV. 30). Pongrácz Judit adománya. Pongrácz Jánosné (Rimaszombat, 1919—Zalaegerszeg, 1995) zirci tanárnő a zirci I. világháborús emlékmű előtt tartott halottak napi megemlékezésen szavalta el Arany János Magányban című versét, valamint az itt közölt saját költeményét. Fellépéséért és más koholt indokkal 7 hónapig tartották „közbiztonsági őrizetben”. Állásából elbocsátották. Hét év után taníthatott újra, amikor a család már Zalaegerszegen élt, akkor is csak az egyik falusi iskolában. 165
