Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Későbbi visszaemlékezések
Későbbi visszaemlékezések Szükségesnek tartom, hogy ismeijék meg ez ügyben tanúsított magatartását, és ha nem is lehet bünvádilag felelősségre vonni dr. Brusznyay Árpád haláláért, de legalább érezze erkölcsileg, hogy ő mennyire felelős. 1956 októberében, a forradalom idején mint rendőr százados a Várpalotai Rendőrkapitányság vezetője voltam. Munkám alapján várpalotai ténykedésem miatt tiszteltek, és az a nagy megtiszteltetés ért, hogy amikor a várpalotai Forradalmi Bizottságot választották, engem is beválasztottak, és megbíztak, hogy legyek tovább is rendőrkapitány. Meggyőződéssel álltam a forradalom mellé. Életem legnagyobb kitüntetésének tartom ma is, hogy a forradalmi időkben a várpalotai nép bízott bennem. Mint a Forradalmi Bizottság tagja, jelen voltam egy esetben, amikor eljött dr. Brusznyay Árpád, mint a Megyei Forradalmi Bizottság elnöke Várpalotára, és tájékoztatott minket, hogyan dolgozik a Megyei Forradalmi Bizottság. Kért minket, mi is kövessünk el mindent, hogy a városban rend legyen, és főleg nem szabad engedni, hogy esetleges személyi bosszúkból véres események történjenek. Mi kérdéseket is tettünk fel, és én, mint rendőrkapitány és párttag, kíváncsi voltam, hogy a kommunista párttal mi van Veszprémben és ezt kérdeztem. Kérdésemre dr. Brusznyai Árpád szívesen és részletesen a következőket mondta el. A Megyei Pártbizottságon maguk közül kivetették a szélsőséges, rákosista vezetőket, és maguk közül kiválasztottak egy új titkárt. Ez az új titkár Pap János, egy müveit, fiatal technikus. Majd így folytatta: „Felkeresett Pap János, és a tanácsomat kérte, hogy vállaljam-e a titkári feladatokat. Én megnyugtattam, hogy nyugodtan vállalja, dolgozzanak, nem akadályozzuk magukat. Nekünk elmondotta továbbá, hogy a történelmi tapasztalat az, ha egy pártot a múltban bármikor tiltottak, az csak a megerősödéséhez vezetett. Pap János így lett a megyei bizottság titkára 1956 októberében, majd utána ő lett az MSZMP első titkára is Veszprémben. Amikor a forradalom leverése után megindultak a véres leszámolások Veszprémben is, egy nagy monstre pert készítettek elő. Az egyik fő vádlott dr. Brusznyay Árpád lett. Azonban a bíróság a leggonoszabb vádak alapján sem tudott halálos ítéletet hozni - nem volt miért. Pap Jánoséknak ez az ítélet nem felelt meg. Pártértekezletet tartottak, és az ítélet megváltoztatását követelték, hogy az ítélet legyen halál. És itt következett be véleményem szerint Pap János megbocsáthatatlan bűne. Ekkor ő már nagy hatalommal bíró első titkár volt. Ha lett volna lelkiismerete, elmondotta volna, hogy milyen magatartást tanúsított személyesen vele is dr. Brusznyay Árpád, és ő képes lett volna odahatni, hogy ne követeljék a halálos ítéletet. De Pap János az élére állt a követelésnek, nyilván azzal a gondolattal, hogy legalább megszabadul a tanútól, aki ismerte, hogy Pap János hogyan viselkedett a forradalom alatt, amikor dr. Brusznyay Árpád tanácsát kérte ki. Sajnos, az akkori idők törvénytelen állapota lehetővé tette, hogy a pártértekezlet követelésére a bíróság ítéletét halálra változtatták. 156
