Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Későbbi visszaemlékezések
Későbbi visszaemlékezések A munkástanács kinevezett egy személyt, név szerint Ambrus Vilmost, aki a Szabad Győr rádiójával tartott összeköttetést. A munkástanács a veszprémi, úgynevezett „Középdunántúli iparmedence” munkástanáccsal volt összeköttetésben, ahol a sztrájkok szervezését határozták el az üzem felé. Salgói Károly volt a munkástanács elnöke egész időn át mindaddig, amíg [az] meg nem szűnt. Többek között elmondja, hogy a december 12- én az üzemnél végrehajtott kétnapos sztrájkot már jól előre eltervezték a középdunántúli iparmedence munkástanácsával. A sztrájk kimeneteléért Salgói Károly[, a] volt munkástanács elnöke vállalta a felelősséget. A munkástanács a működés ideje alatt a pártszervezet munkáját és szervezeti felépítését minduntalan gátolta, távol tartotta magától a kommunista, elvhű elvtársakat és a határozatokat vagy intézkedéseket csak a párt beleszólása nélkül tették meg. Az üzem területére fegyvereket is hoztak ki, aminek a beszerzője Szellák Lajos, Porkoláb Miklós, Fischer Ferenc volt. A fegyverek megérkezésekor elzár- kózottan megtárgyalták a fegyverek kiosztásának sorsát és Örst alakítottak, aminek a parancsnoka Kiss Ferenc volt. Kb. 27-28 [db] 762 mm-es hadi puska és kb. 3 db géppisztoly volt kihozva Veszprémből, hozzá való nagyobb mennyiségű tölténnyel, kézigránáttal. A fegyverek beszállítását a szovjet elvtársak végezték el november 9-én. Ujj József elvtárs jött a börtönből, aki mint kommunista volt a veszprémi börtönbe elhurcolva, és az ő bejelentése alapján jöttek a szovjet elvtársak. A veszprémi börtönben az üzemünktől két elvtárs volt, Kollár István és Ujj József elvtársak. Mindkét elvtárs elhurcolásában Téczeli János volt a kezdeményező. A pártszervezet megalakulását nagyban gátolta az a körülmény, hogy az akkor kisajátított párttitkári funkciót Szellák Lajos tulajdonította ki, aki igen elősegítette az ellenforradalmi cselekményre vezető okokat és a párttagság, látva, hogy nincs minden rendben, egyszerűen nem lépett be az abban az időben nevezett „Szellák-pártba”. Mégis arra az elhatározásra jutott a párttagság, hogy meg kell alakítani az alapszervezetet, és november utoljától már volt pártcsoport, ami kezdetben 5-7 fővel tanácsokozott, majd február elején ki lett adva az ideiglenes MSZMP-tagsági könyv. Ekkor már 23 fő volt az alapszervezet létszáma. A pártba való belépés alkalmával bekerült Porkoláb Miklós, Fischer Ferenc is, akik az irányításban igen sok csorbát tettek, de már a munka folyamatosságát mégis biztosították. Az ellenforradalmi elemektől a párt 1957. április 1-jével történt,141 amikor már a pártból is ki lett zárva Reguli János üzemvezető, Fischer Ferenc főmérnök, Porkoláb Miklós gépészmérnök és Szellák Lajos volt párttitkár. Több dolgozó is el lett bocsájtva ellenforradalmi cselekménye 141 Inkább: szabadult meg 151
