Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Menekülők, disszidensek sorsa
Egykorú naplók, korabeli visszaemlékezések 72. Fornyos József balatonkenese-balatonakarattyai községi PÁRTTITKÁR JELENTÉSE A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG SZÁMÁRA AZ 1956. OKTÓBER-NOVEMBERI HELYBELI ESEMÉNYEKRŐL Balatonkenese, 1957. február 18. Balatonakarattya községben az ellenforradalmi események 1956. október 25-án kezdődtek, amikor is Kállay Béla általános iskolai tanár népgyűlést hirdetett a Rákóczi téren, melyet meg is tartottak. Itt ismertette Kállay a forradalom jelentőségét és bejelentette, hogy nálunk is „forradalmi bizottságot” kell alakítani. A forradalmi bizottság megalakítása ugyanaznap este megtörtént. A helybeli forradalmi bizottság tagjai közt szerepelt Kállay Béla tanár, ki már előzőleg 4 évig deportálva volt, Lővey István „B” listázott MÁV-tisztviselő, MDP-ből kizárt egyén, Varga István volt csendőr törzsőrmester, Takács Géza gyári munkás, aki előzőleg kétszeres büntetett előéletű volt (2-3 évre volt elítélve), Nemes József általános iskolai tanító. A „forradalmi bizottság” ténykedése községünkben nagyon szűk keretek közé korlátozódott mert lényegében semmit sem végeztek tettlegesen. 1956. október 27-én megszervezték a „nemzetőrséget”, amelynek először Kállay Béla, majd Varga István lett a parancsnoka. Október 27-én Kállay Béla elküldte a párttitkár feleségéhez Szellári Istvánt, hogy a párthely[i]ség kulcsát adja át, mert a nemzetőrség részére foglalják le a párthelyiséget. Szellári, aki 1945-ben menekült át Jugoszláviából Magyarországra, azt a kijelentést tette, amikor a párthelyiség kulcsait elkérte, hogy erre most már maguknak többet nem lesz szükségük, mert a párt megszűnt és Magyarországon többet most már kommunista párt nem lesz. Ugyancsak mondhatjuk, hogy egy általános tünet, ami nálunk is megtörtént: a párthelyiségből a bősz hazafiak, fiatal gyerekekkel, az MDP-táblát levetették a párthelyiségről, Lenin, Sztálin, Rákosi képeit, valamint a vörös zászlót elégették és összetörték. Ennek indítványozója Soós Pálné volt, aki azzal a megjegyzéssel, hogy „arra a piszokra sincs tovább szükség, ne csúfítsa el a lakótelepünket, vegyétek le gyerekek.” Erre saját fiai, leánya, valamint ifj. Szabó Kálmán egyetemista végezték el a fenti cselekményeket. Megjegyzem, Sóosék családostól, ifj. Szabó Kálmán anyjával együtt Nyugatra mentek. Továbbá a forradalmi bizottság tevékenysége november 4-ig csupán kommunistaellenes rágalomhadjáratból állt. Párttagot semmiféle funkcióba vagy nemzetőrségbe nem vettek be, és közben, hogy ki, ezt nem tudjuk, de közszájon volt, hogy összeállították a párthelyiségből elvitt iratokból és egyéb bemondások alapján a községi fekete listát, amelyen hallomás után 32 párttag [és] becsületes pártonkívüliek szerepeltek. 138
