Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - IV. Posztóplombák és textilkereskedelem Magyarországon a kora újkorban Pápa példáján

A 15. századtól egyre több németországi plomba kezdett felbukkanni Magyar- országon. Ezek Pápához hasonlóan inkább a délnémet területekről érkező posztókról származnak. Nürnberg például legalább háromféle plombatípussal képviselteti magát. Az egyik legszebb kivitelezésű plomba is innen származik, amelyen Szent Lőrinc, Nürnberg egyik plébániatemplomának védőszentje lát­ható. Ilyen lelet mindezidáig csak a Dél-Alföldről és a mai Kelet-Szlovákia területéről ismert. Látványosak a nagyméretű városi címeres plombák is. Ezek aló. század közepéig gyakori leletei az ország legkülönbözőbb pontjainak: Tolna és Baranya megyéből, valamint az Alföldről (Bács, Opusztaszer, Csomor- kány, Szeged, Hajdúnánás) is ismertek. Néhány darab a 16. század utolsó ne­gyedére keltezhető, s végvárakban folytatott ásatások során kerültek felszínre (Bajcsa, Diósgyőr). A nürnbergi posztó aló. század közepére oly mértékben elárasztotta Magyarországot, hogy a róla leszakadt vagy letépett ólompecsétek a 18. század elejétől folyamatosan felbukkannak a legkülönfélébb helyeken. A gazdag alföldi városok különösen jó vásárlóhelyei voltak a minőségi tex­tileknek. Mindez végül odáig vezetett, hogy 1704-ben egy, a Tiszából kihalá­szott, töredékes nürnbergi plombát tekintették Szeged nagyobb pecsétjének, mivel az eredetit, amely a hódoltság idején elveszett, nem ismerték. Éppen ezért azóta Szeged címere a nürnberginek a tükörképe. Nürnbergi plomba (16. század) • Szeged városának mai címere •

Next

/
Thumbnails
Contents