Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - III. Pápa városa a késő középkorban és a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében
III.5. Pápa nemzetkÖ2Í kereskedelmi kapcsolatai Pápa nemzetközi kereskedelmi kapcsolatairól a középkor időszakából a rendkívül töredékesen fennmaradt írott források következtében keveset tudunk. Az információt ebben az esetben jelentősen kibővítik a régészeti leletek. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a Fő tér ásatási eredményeinek teljes feldolgozásáig ez a kép is erősen hiányos marad. Jelenleg négyféle lelettípusról tudunk, amelyek a város nemzetközi kereskedelmi és kulturális kapcsolatairól árulkodnak: import kerámia, külföldi pénzek, zarándokjelvények (kegyérmék) és a posztóplombák. A felsoroltakból az első csoport azonosítása a legnehezebb, ugyanis a fazekas termékeken ritkán jelölték azok származási helyét. Ezek miatt a külföldről hozott kerámiát általában a formája, díszítése, készítési technikája alapján ismerhetjük fel. Az Északnyugat-Dunántúl (Győr, Moson, Sopron megyék) import kerámiája túlnyomórészt Bécsből és környékéről, esedeg néhány nyugatibb Dunamenti városból (Tulln és Passau) származott. Kétféle típust különböztethetünk meg: mázas folyadéktároló edényeket, és olyan, elsősorban ételkészítésre használt fazekakat, amelyeknek anyagába készítés közben grafitot kevertek. A grafitnak köszönhetően az edények hőállósága és hőszigetelése jelentősen javult. A pápai anyagban eddig a grafitos anyagú, osztrák jellegű kerámia került elő legnagyobb mennyiségben. Jelenléte a 14. századtól folyamatosan kimutatható, s a piacburkolat szinte minden rétegében előfordul. Az ilyen fazekak mérete rendkívül változatos, 8—10 centiméteres szájátmérőtől egészen 25—30 centiméteresig terjedtek. A magyarországi pénzforgalomban mindig is nagymennyiségű külföldi pénz volt jelen. Ennek túlnyomó részét az Árpád-kortól fogva a mai Ausztria területén fekvő tartományok pénzei adták, amelyek előfordulása Pápán — fekvéséből adódóan - még hangsúlyosabb. A feltáráson mintegy 100 ausztriai érme került elő. Ezek többsége a 14—15. századból származó bécsi fillér, de előfordultak frie- sachi, karintiai és más osztrák tartománybeli veretek is. Jól látható, hogy az ausztriai pénzek száma azokban az időszakokban a legnagyobb, amikor a magyarországi pénzverés színvonala romlott: a 12—13. században, Zsigmond uralkodása idején és Mátyás halála után. A piactéren sok máshonnan származó külföldi pénz is megfordult, elsősorban a Német-Római Birodalom területéről. Külön kiemelendő az ún. első protestáns pénzek megjelenése 1531-ből, az ekkor frissen szekularizált, vagyis világivá vált német lovagrendi államból. Az egykori nagymester, Brandenburgi Albert megszüntette a lovagrendi állam egyházi jellegét, és az uralkodók közül 39
