Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - III. Pápa városa a késő középkorban és a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében

szombatonkénti hetivásárt befogadó piactér a 15. század végére szűkösnek bizonyult. Emiatt a temetőárkot feltöltötték, és a templom köré kőkerítést építettek, a felszabaduló új területeket pedig agyagos-kavicsos burkolattal fedték le. Pápa tehát kibővített piactérrel, átépített gótikus templommal és felújított, mellékrezidenciaként szolgáló főúri várral lépett aló. századba.

Ш.З. A város piactere a mohácsi csatát követő évszázadokban

Az 1526-os mohácsi csatavesztés és az utána következő kettős királyválasztás másfél évtizedes polgárháborút eredményezett az országban, amely kedvezett az Oszmán Birodalom előretörésének. Az állandósuló török veszély és a köz- biztonság hiánya a vidéki udvarházakban élő nemességet a jobban védhető városok falai mögé kényszerítette. Az 1550-es évekre, főleg Veszprém eleste után, Pápa lett a dunántúli királyi végvárrendszer egyik központja. Martonfalvai Imre irányítása alatt az egész várost — a mai belváros területét — modern olasz- bástyás palánkfallal vették körül.

A falak közé szorított város viszonylag gyorsan „megtelt”, minden telek, minden ház lakott lett. Emiatt a 16. század közepén, legkésőbb az 1560-as években a piactér területéből legalább öt ház számára helyet hasítottak ki. Az újkori bolygatások miatt csak az egykoron a templom déli oldalán állt épületekről szerezhetünk adatokat. A négy, téglalap alaprajzú ház a temető kőkerítéséhez igazodott. Kettő közvetlenül mellette állt, további két ház pedig, egy sikátort kihagyva, délebbre épült fel. Az adatok töredékessége ellenére tudjuk, hogy a házak többosztatúak voltak, földszintjükön boltokkal, esetleg raktárrészekkel, a lakószobák pedig az emeleten lehettek.

Az Esterházyak somlói uradalmának központi épülete a pápai piactéren •

Egy Árpád-kori ház maradványa •