Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - III. Pápa városa a késő középkorban és a kora újkorban a régészeti feltárások tükrében
(hi) Pápa városa a késő középkorban és a kora ÚJKORBAN A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK TÜKRÉBEN III. 1. Kutatástörténet Pápán és környékén már a 2010—2011. évi leletmentő ásatások előtt is viszonylag sok régészeti megfigyelés és feltárás történt. Ezek közül a legkorábbinak egy frie- sachi pénzekből álló, 13. századi kincslelet előkerülése tekinthető. Az 1907-ben a mai Március 15. téren talált lelet sajnos azóta elkallódott. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a tatárjárás eseményeivel összefüggésben rejtették el. A város területén végzett szakszerű kutatásokra az első lelet előkerülését követően több, mint fél évszázadot kellett várni. A háború után államosított Esterházy-kastélyban 1959-ig a szovjet hadsereg állomásozott. A kifosztott és rendkívül rossz állapotba került épület felújítására csak az 1960-as években kerülhetett sor. Ehhez kapcsolódtak a Mithay Sándor vezetésével 1964-ben és 1967-ben végzett leletmentések, amelyekre még további két alkalommal került sor, 1972-ben és 1975-ben. Ezen kutatások során találták meg Pápa első ismert Árpád-kori településrészletét. Kimutatták, hogy a várdombon egy falusias település állt, amelyhez egy kőépület is tartozhatott. Az utóbbit a forrásokból is ismert pápai királyi udvarházzal próbálták meg azonosítani, ezt azonban egyelőre nem tudjuk egyértelműen bizonyítani. A kastély felújítása közben a késő középkori vár számos maradványát is sikerült felszínre hozni. Ekkor tisztázták először, hogy a Garai-féle vár falai a barokk kastélyba építve részben fennmaradtak. A város más területén az 1960-as években zajló településfejlesztéshez kapcsolódó csatornázási munkák során a korabeli térképekből ismert városi erődítések nyomait figyelték meg. Elsősorban a déli nyomvonalat találták meg, ahol helyenként akár 6 méteres vastagságot is elérő téglafalak kerültek elő. Ezek a városfal 17. századi periódusához tartozhattak. Pápa régészeti örökségének megismerésében kiemelt szerepet játszott, hogy 1972-ben megjelent a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat részeként a pápai és a zirci járások katasztere. Ez számos esetben megkönnyítette a későbbi ásatások megtervezését, és előrevetítette az elmúlt években a Fő téren 26
