Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - I. Textilgyártás és textilkereskedelem a középkorban
Visszatérve az angol plombákhoz, a hamisításukkal kapcsolatban jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor hol is készülhetett az az angolként eladott posztó, amelyen ezek szerepeltek? Az évszám nélküli angol plombák eddig szinte kizárólag a Kárpát-medencében és közveden környezetében kerültek elő. Többségük a végvárakból vagy azok környékéről származik, ugyanakkor az Alföld közepén, Orosháza—Gyula térségében egy első ránézésre megmagya- rázhatadan gócpontja figyelhető meg a leleteknek. Azért megmagyarázhatatlan, mert az azon a vidéken élők társadalmi és vagyoni helyzete nem indokolja nagyobb mennyiségű jó minőségű angol posztó megjelenését a környéken. Még kevésbé érthető ez annak fényében, hogy az írott források komoly posztókészítő tevékenységről számolnak be ezen a területen az 1560-as évek végétől kezdődően. A fellendülés tehát egybeesett Gyula környékének török elfoglalásával, és éppen ebből az időszakból származnak az évszámos nyugat-európai angol plombák. Aló. század utolsó harmadában az Alföldnek ebben a szegletében hatalmasra duzzadt birkanyájakról és folyamatosan, teljes kapacitással működő kallómalmokról szólnak a forrásaink. A tevékenység mögött az új oszmán elit állt, élén a budai pasával, akik a malmok bérlői és a környék legnagyobb birtokosai lettek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy aló. század utolsó harmadában a Maros—Körös-közén nagy mennyiségben készült posztó. A készterméket angol jelzésekkel látták el, és így, hamis eredetmegjelöléssel adták oda fizetésképpen a Magyar Királyság végváraiban szolgáló katonaságnak. A drinápolyi békét (1568) követően formálisan béke volt az oszmán hatalom és a Magyar Királyság között. Talán ez tette lehetővé a hódoltsági posztó királysági területekre történő eljutását. Azt nem tudjuk, hogy a két fél közötti kereskedelem pontosan hogyan, milyen csatornákon keresztül történt, az azonban szinte biztos, hogy a zsoldfizetést intéző királyi hivatalnokok tisztában voltak a posztó eredetével, s nagy eséllyel részesedtek is az ebből származó haszonból. A hamisítás gyakorlatának, s egyben a környék posztókészítésének egy 1596-os tatár támadás vetett véget, amely után a vidék elnéptelenedett. Jelenleg egyetlen egy olyan angliai jellegű plombát sem ismerünk, amelyet ennél későbbre lehetne keltezni. Posztóvéget ábrázoló dombormű a leideni posztócsarnok kapujáról • 16
