Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - I. Textilgyártás és textilkereskedelem a középkorban
(I) Textilgyártás és textilkereskedelem A KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN I.l. A textilgyártás folyamata A textilgyártás folyamatának első lépése minden esetben a frissen nyírt gyapjú vagy növényi rostok előkészítése volt. A gyapjú mosását hamulúggal, elszappa- nosítás révén végezték, majd folyóvízben átöblítették. Ezzel szemben a lent és a kendert vizes gödrökben, tavakban áztatták a víz felszíne alatt, hogy a fás részek elrothadjanak. Ezután lehetett csak az összegubancolódott alapanyagot elkezdeni „szálasítani”, vagyis fonásra alkalmassá tenni. A gyapjút nagyméretű, hegedűvonóhoz hasonló húros eszközzel (íj fa) csapkodták, mégpedig egy nagy vesszőfonatos asztalkeret fölött. A többször is megismételt folyamat révén, a húr rezgésének hatására a gyapjúcsomók szétváltak, a szálak elkülönültek. A növényi eredetű anyagoknál a háncsrostokat különböző eszközökkel törték és tilolták. A tiló jellegzetesen keleti, sztyeppéi kendertörő eszköz, amely az egykarú emelő elvén működött: az egyik végén csapszeggel rögzített vágókarját belevágták az alsó párhuzamos élek közé, megtörve a keresztbe fektetett kender- vagy lenszárakat. A következő lépés a gerebenezés volt, amikor a megmaradt szennyező szemcséket kifésülték a megtisztított és szétválasztott szálakból. Egyes esetekben a fonalak előállítását megelőzően a gyapjút nem fésülték, hanem csak kártolták. A 12—13. században Flandria területén feltalált műveletet ún. fémtűs kárdappal végezték. Ezek olyan falapok, melyekbe éles, hegyes szögeket vertek. A kártolt fonalak rövidebb elemi szálakból álltak, a felületük bolyhosabb volt, mint a sima fésűsfonal, így az ilyen posztó drágább volt. Az előkészítést követő végfonást, vagyis fonalsodrást legtöbb esetben a gu- zsalyon elhelyezett szöszről ún. gyalogorsóval végezték. Emellett létezett még fonókerék, amelyen inkább a rövid szálú pamut és kártolt gyapjú fonása történt, a rokkán pedig csak a hosszú szálú len, kender és fésűsgyapjú fonását végezték. Az elkészült fonalakból történt a posztószövés. Pápán a 15. századtól már biztosan a középkor egyik legfontosabb vívmányát, a lábítós szövőszéket használták. Ezen nyolc, keményítőoldatban áztatott láncfonalat vetettek fel, majd különböző kötési formában készítették a posztót. 10 Posztó Pápa Piacán
