Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

Életrajzi kislexikon

ÉLETRAJZI KISLEXIKON

CSÁSZÁR Ferenc ifj., okleveles faipari mérnök, vállalkozó. 1975. október 29- én Pápán született Császár Ferenc és Boros Ilona házasságából. Az általános iskola alsó tagozatát Takácsiban, a felsőt Vaszaron végezte. 1990-1994 között a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola faipari szakán tanult, majd 1994-1999 között a Nyugat-Magyarországi Egyetem faipari mérnöki karán folytatta tanulmányait és szerzett faipari mérnöki oklevelet. Szakdolgozatát Józsa Béla faipari mérnök, konzulens irányításával falépcsők tervezéséről készítette. Faipari ismereteit diák korától gyarapította. 1988-1989 nyarán Molnár Mátyás pápai aranykoszorús asztalosmester műhelyében volt önkéntes nyári gyakorlaton, 1990-től nyaranta édesapja asztalos-műhelyében dolgozott. 1999-2004 között a Császár Műhely művezetője volt. Az üzem irányítását 2004 májusában vette át édesapjától. Referencia-munkái: a pápai Eszterházy kas- tény intarziás parkettáinak, svédpadlóinak, a budapesti Gresham palota intarziás parkettáinak gyártása; a budapesti New York palota térgörbe korlátainak tervezése, gyártása és beépítése. - 2001-ben nősült. Felesége Császárné Sági Judit, gyermekeik: Ferenc (2004), Tamás (2006), Júlia (2008). Hobbija a fallabdázás. A Kossuth Lajos utca

7. szám alatt családi vállalkozásként működő Császár Műhely elsősorban parketta, svédpadló és egyedi készítésű falépcsők előállításával foglalkozik. 2015-ben LEADER- pályázat támogatásával több mint 30 millió forintos beruházással egy új üzemcsarnokot építettek a még jobb minőségű és még kelendőbb termékek előállítása érdekében. A falu életében jelentős szerepet vállaló Császár Műhely termékeit nem csak az országon belül, hanem külföldön is kedvelik. FORRÁS: Személyes adatszolgáltatás és szakmai önéletrajz, 2016.

CSÁSZÁR Károly református lelkész. 1906. március 11-én született Takácsiban. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát és teológiát Pápán végezte. 1929-1930-ban a francia protestáns egyház ösztöndíjával Párizsban tanult. Lelkészi szolgálatát Nagypiriten kezdte, később Balassagyarmaton és Szokolyon volt segédlelkész, 1932-1974 között Padragon lelkész. 1946-1952 között a Pápai Református Egyházmegye esperese, később egyházkerületi tanácsbíró, egyházkerületi jegyző, zsinati tag. 1974-ban nyugdíjba vonult. Balatonarácson hunyt el 1979. október 6-án. A Dunántúli Református Egyházkerület hivatalos lapjában, a Dunántúli Protestáns Lapban számos cikke, tanulmánya jelent meg az 1930-1940-es években. FORRÁS: SZEGHALMY 1937., VARGA 1998. 110., Dunántúli Protestáns Lap 1938—1944.

DEZSÉRI Gyula színész (Névváltozatok: Dezséri, Dezséry, Horváth, D. Horváth, Dezséry-Horváth). Takácsiban született 1850. január 24-én. A Pápai Lapok (1882) cikkírója szerint Horváth József egykori pápai fuszerkereskedő fia volt, aki 1847-ben már nincs a pápai kereskedők között. - Először 1873-ban lépett színpadra Lászy Vilmos színtársulatánál. Kezdetben vidéken játszott, szinte az egész országot bejárta. Mándoky Béla-Beödy Gábor győri társulatával 1882 augusztusában Esztergomban, szeptemberben már Pápán játszott; szeptember 25-én pápai jutalomjátékaként a Két nejü gróf c. operettet adták elő. 1889-ben Hevessy Lajos győri társulatában Dezséry Gyula néven lépett fel. 1890 nyarán feleségével (Dezséry Gyulánéval) együtt Somogyi Károly társulatában Balatonfureden játszottak. 1891-ben Somogyi Károly győri színtársulatában találjuk. 1893-1895 között Szegeden, 1895-1896-ban Pécsett (felesége: Dezsériné Mari), 1896-1897-ben Temesvárott működött. 1897-ben a Magyar

482