Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (5. Lackovits Emőke) 16. kép Kis Irma helyi amatőr festő festménye a perei malomról A faluban a két világháború között az emlékezet szerint három malom működött (a közbirtokosságé, a Somogyi- és a Tomózer-féle malom), három molnármester irányításával. Az egyik ezek közül a közbirtokosság tulajdona volt. Muray Károlyné Győri Margit édesapja is molnár volt. Az általa bérelt malomban nemcsak őröltek, hanem daráltak is. Apjának volt lovas kocsija, amivel végigjárta a falut, összeszedte a darálni való kukoricát, árpát, majd készen visszavitte a gazdáknak, előzőleg kivéve belőle a vámot. Egyébként nem volt szokásban a csuvározás, a gazdák vitték el az őrletni valót a malmokba és szállították haza a lisztet. Több iparos dolgozott a faluban. Kovács József bognár, aki még kocsit is csinált az emlékezet szerint. Bognár volt Császár Ferenc is. Télen a falubeli férfiak szívesen gyűltek össze a bognárműhelybe beszélgetni. A kovácsműhelyhez hasonlóan ez is közösségi fórum, egyfajta kaszinó volt. A kovácsmester Nagy Sándor volt, akit Szipkás Nagynak neveztek megkülönböztetésképpen, utána pedig Baranyai Dénes vitte tovább a mesterséget. Egyébként Kiss Dénes ugyancsak kovács volt, majd a fia, Kiss Zoltán üzemeltette tovább a kovácsműhelyt. A hagyomány szerint a kovácsműhely helyét egykor a posta épülete foglalta el. A műhely a református és az evangélikus templom között állt, utcafrontra nézett. Két épületrészből tevődött össze: az első rész üres volt, itt patkolta a mester a lovakat, míg a hátsó részben voltak a szerszámok, a fújtató. Nagy Sándor kovácsmester később már nem a műhellyel egy telken, hanem a szomszéd udvarban lakott. A kovácsmester a felsoroltakon túl a XIX. században és a XX. század elején nagyon sokféle munkát végzett még: konyhai takaréktűzhely platniját javította, forrasztott, az eke szarvát köpüvel megerősítette, de a hagyományos munkákat, így a patko- lást is elvégezte mindezek mellett, sőt az elhasználódott „avitt” patkót ugyancsak megjavította.172 172 Balogh Lajos és Balogh Sándor vegyes gazdasági feljegyzései 1876-1945. 62
