Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
Életrajzi kislexikon
ÉLETRAJZI KISLEXIKON augusztus 1-től tartalékos hadnaggyá léptették elő, e rendfokozatban tért haza és szerelt le. A háború alatt a II. osztályú ezüst vitézségi érmet és a Károly csapatkereszt kitüntetést is megkapta. Takácsi községben a két világháború között a leventecsapat főoktatója, az iskolánkívűli népművelés előadója volt. 1930-1931-ben a takácsi nagy tűzvész károsultjainak segélyezését szervezte. A második világháború alatt a hadigazdálkodás (pl. jegyrendszer) bevezetése miatt megnőtt adminisztrációs terhek csökkentése érdekében szabad idejében kisegítőként dolgozott a jegyzői irodában. Közben többször behívták katonának: 1940. szeptember 1. - 1940. október 24. között a 4. hadtáp zászlóalj szakaszparancsnoka, 1944. december 10. - 1945. március 30. között a 968. munkás zászlóalj szakaszparancsnoka, 1945. március 30-án szovjet fogságba került. A Lettország határához közeli észtországi Valka (németül: Walk, észtül: Läti- Valga) városhoz tartozó hadifogolytáborból 1946. augusztus 10-én indulhatott haza. 1948-ban a kommunista párt (Magyar Dolgozók Pártja) jelöltjeként bekerült a községi képviselőtestületbe, 1950-től, megalakulásától a községi tanács tagja volt. FORRÁS: HA HN-ZSA DA NYI1929., Takácsi községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, iskolai iratok. Szabó Endre Lászlóné gyűjteménye. Erdős Tamás (Horváth Imre unokája) adatszolgáltatása, 2016. ILLYÉS (Edvi Illés) Ádám evangélikus lelkész. 1760. december 1-jén született Takácsiban. A református keresztelési anyakönyvben nem jegyezték fel (másutt keresztelték). Nemesdömölkön négy, a pozsonyi líceumban hét évig tanult, majd szülei kérésére jogot végzett. A joggyakorlatot Vidos Miklósnál töltötte, nála egy év négy hónapig dolgozott. Ezután Perlaki Gábor evangélikus püspök magához vette és az egyházi munkákban negyedévig gyakoroltatta, majd 1784. július 14-én Takácsiban fölszentelte és a dabronyi parókiára küldte szolgálni. Nem nősült meg, hanem Júlia nevű leánytestvérével lakott együtt, aki keresztelések alkalmával mindig komatársa volt. Kultsán Pál távozása után, 1788. június 21-én Rétibe (Tárnokrétibe) került lelkésznek, ahol erdményesen működött. A templom mellé a század végén haranglábat emeltetett, hozzá harangokat vásárolt. 1801-ben a templomba orgonát készíttetett. 1818- ban azonban a faluban tűzvész tört ki, melyben a templom, lelkészlak, iskola is leégett. Utolsó hónapjait Kapin (Rábcakapin) töltötte, az ottani temetőbe temették. 1819- ben Horvát János lett Réti lelkésze. FORRÁS: DREL III. 66. Református vegyes akv. III. 11. HRABOWSZKY1803. 46., KEVEHÁZI2011. II. 296-297., 860. ITTZÉS János evangélikus lelkész, dunántúli püspök. 1944. június 18-án született Csornán Ittzés Mihály győri evangélikus püspöki másodlelkész és Balikó Erzsébet ötödik gyermekeként. 1950-ben édesapja az influenza szövődményeként keletkező gennyes agyhártyagyulladásban 45 évesen elhunyt, felneveléséről édesanyja gondoskodott. Általános iskolai és középiskolai tanulmányait Győrött végezte, itt érettségizett 1962-ben kitűnő eredménnyel. 1957-ben a győri Öregtemplomban konfirmált. 1962-1967 között a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatója volt. Teológiai tanulmányainak befejezése után az egyházvezetéssel való lelkiismereti, egyház- politikai ellentéte miatt nem avatták lelkésszé. 1970-ig építőipari gyári segédmunkásként dolgozott, közben kétéves sorkatonai szolgálatot teljesített. 1970. szeptember 20- án Ottlyk Ernő püspök a győr-nádorvárosi Újtemplomban - édesapja utolsó szolgálati helyén - szentelte lelkésszé. Lelkészavatási igéje: „Isten igéje élő és ható, élesebb 487