Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VII. Szovjet zászlók alatt (1945–1990)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Szocialista társadalminkban mindenki képességei szerint dolgozhat, választhat pályát, munkalehetőséget. A mai átmeneti időszakban azonban bizonyos ellentmondások, feszültségek, akadályozzák az elvek megvalósulását. Mielőtt rátérnék erre, ismertetem az oktatásban elért országos és helyi eredményeket röviden. Hazánkban az oktatás különböző formáiban évente 2,5 milliónyian vesznek részt, közöttük sok százezer felnőtt. Tehát minden negyedik-ötödik ember tanul Magyarországon. Megvalósítás felé közeledik a kulturforradalom. Ma már természetesnek tűnik, hogy minden 6-14 éves gyermek egységes, kötelező, ingyenes általános iskolai oktatásban vesz részt. Ma már természetes, hogy minden falusi gyermek nyelvet, algebrát tanul, és joga, lehetősége van a középfokú oktatásra. Elvileg minden gyermekből az lehet, amire képes. 1945-ben községünkben 10 polgári iskolai tanuló volt (vagy gimnáziumi 1-4. osztályt végzett), ma 100. 1965-ben 41 tanuló járt középfokú iskolába, 38 ipari, átképzős iskolába. 20 év alatt 72-én végeztek középfokú iskolát, 132-en ipari tanuló iskolát. Főiskolai, egyetemi végzettségű személy 1945-ben 3 volt a községben, ma 11 dolgozik. 20 év alatt 22 személy végzett a községben felsőfokú iskolát. Tehát minden ok megvan arra, hogy elégedettek legyünk az eddigi eredményekkel. [...] Nézzük, hogy áll a helyzet a gyakorlatban! A felvilágosításnak megvannak-e a megfelelő eredményei? A pályaválasztás minőségéről tájékoztatást nyújt az a felmérés, amit a felsőtagozat tanulói körében végeztem. 100 tanuló közül csupán 1 szándékozik mezőgazdasági pályára menni. Vannak divatos szakmák, ami iránt fokozott az érdeklődés. Autószerelő, villanyszerelő, egyes technikumok, gimnázium. Sok esetben az a döntő, hol lehet sokat keresni. A14 évesek nem is tudnak minden esetben dönteni, így a szülők a mai magas igényeknek megfelelően — ami részben természetes is - sokszor túlbecsülik, túlértékelik gyermekük képességeit. Mi, pedagógusok szakszempontból azt tanácsoljuk, hogy oda jelentkezzenek a gyerekek, ahova hajlamuk, érdeklődésük van. Természetesen a népgazdasági lehetőségek határain belül. Ha a terv nem sikerül, más pályát is meg lehet idővel kedvelni. Az idei osztály 16-os létszámából 11 jelentkezett továbbtanulásra. Egy nyert eddig felvételt. A többi sorsa még nem ismeretes. Egyet közölhetek: hogy az átlagon aluliak nem jöhetnek számításba a középiskolai felvételeknél. [...] A népgazdaság munkaerőigénye és teherbíróképessége jelenleg azt kívánja, hogy a végzettek 75%-a fizikai munkás legyen és csak 25% legyen szellemi munkás. Tehát nem könyökvédős irodai munkásokra van elsősorban szükség, akik az íróasztal felé kacsingatnak, hanem művelt fizikai munkásokra. Ma a társadalom nem szükséglet szerint van hangolva. A kényelmesebb élet gyermekeinknek a jelszó. Ma és holnap pedig minél több kétkezi munkásra van szükség. Elsősorban a mezőgazdaság nélkülözi a fiatal munkaerőt. [...] Természetes a tsz anyagi eredményei lesznek majd a legjobb ösztönzők arra, hogy a fiatalok a mezőgazdaságot válasszák életpályájuknak. Amíg csak azzal ijesztgetik a szülők a gyermeket, hogy ha nem tanulsz, jó lész a tsz-ben kanásznak, addig nem nagy kedvet ébresztenek a gyermekeikben. [...] A pályaválasztási tanácsadásnak az a legfontosabb célja ma, hogy elérjük: az általános iskolát végzettek többsége szakmát tanuljon először. Ha lesz kitartása, akaratereje, meg lesz a módja, hogy tovább tanuljon. Rendelet szabályozza, hogyan lehet 437
