Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — ül. A népi műveltség jellemzői (5. Lackovits Emőke)

Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy Takácsi társadalmát maradéktalanul szétzilálta a kommunista diktatúra hosszú évtizedekig tartó időszaka, amely olyan súlyos megpróbáltatást, kifosztást, megalázást jelentett éppen annak a tehetős gazdarétegnek, akik a polgárosodás zászlóvivői voltak és ők lehettek volna a falusi polgári társadalom életre hívói. Életüket megroppantották, utódaikat megbélyegezték és lehetetlenné tették, javaiktól, munkaeszközeiktől, nem egy esetben hajlékaiktól megfosztották őket, gyakran a napi megélhetést is ellehetetlenítve. Házaikból kiüldözve, gyakran még napi használati tárgyaiktól, lakberendezési darabjaiktól is megfosztva tették földönfutóvá őket. Közöttük volt közepes gazdaságot igazgató család is, akiknek az összegyűjtött pénzükön vásárolt állataikat hajtották el, összeroppantva életüket. Nem mondható egyszeri esetnek, amikor halálba kergették az üldözöttet. Sokan úgy érezték és nem alaptalanul, hogy egész életük munkája veszett el. Nem véletlen, hogy többen nem akartak emlékezni, mások igyekeztek elfelejteni ezeket az üldöztetésben eltelt időket - ezért is külön köszönet illeti az emlékező két!

Olyan évtizedek és esztendők elevenedtek meg elbeszéléseik nyomán, amelyek 1948-al, majd azt követően az 1956. évi forradalmat követő megtorlásokkal véglegesen lezárultak. Ettől kezdve hagyományos életformáról, társadalomról, műveltségi jellemzőkről mint élő valóságról nem beszélhetünk. A felidézettek egy eltűnt világot hoztak közel, egy rendről árulkodó társadalmat körvonalaztak, amelyben mindennek megvolt az ideje.

Köszönettel tartozom Márkusné Vörös Hajnalka levéltár-igazgatóhelyettesnek, Pákozdy Szilvia könyvtárosnak és dr. Hudi József főlevéltárosnak, levéltárvezetőnek önzetlen segítségéért, a forrásokhoz való hozzájutásomért, sőt, utóbbi esetben adatai készséges átadásáért!128

Takácsi is azok közé a települések közé tartozik, amelyeknek kulturális jellemzői, kapcsolatrendszere és a táji munkamegosztásban való elhelyezkedése révén a Kisal- földhöz kötődik. Igaz, hogy Pápa szomszédsága meghatározó volt a településnek, azonban a város közelsége és vele a község árnyalt kapcsolatai mégsem a Bakony falvaival való kapcsolatrendszert mozdították elő, hanem a Kisalföld települései felé vonzották Takácsit, továbbá a Pápa környéki református falvakhoz (Adásztevel, Dáka, Kéttomyúlak, Nemesgörzsöny). A község kapcsolatrendszerében a reformátusokon túl az evangélikusok és a római katolikusok esetében is meghatározó a vallási hovatartozás volt. Ezért az evangélikusok a Pápa közeli (Vanyola, Nagyacsád) és a kisalföldi evangélikus (Tét, Felpéc), a római katolikusok pedig részben a Pápa környéki (Gyarmat, Vaszar,), részben pedig a kisalföldi római katolikus közösségeket részesítették előnyben, amely egyik éltető forrása volt felekezeteik megmaradásának.

128 Adataira Hudi-iratgyűjtemény címen fogunk hivatkozni. Gyűjteményét a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára őrzi.

42