Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VII. Szovjet zászlók alatt (1945–1990)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV napirendre került, a mezőgazdaság termelési rendszerének korszerűsítése után sem tudott olyan életszínvonalat biztosítani, mint a városi-ipari környezet. Takácsi lakossága nehezen viselte el, hogy a község korábbi pozícióinak egy részét elveszítette: termelőszövetkezetét ugyanúgy Vaszarhoz csatolták, mint tanácsát (1971), így a szocializmus utolsó két évtizedében hátrányos helyzetbe került a kisrégió központjával szemben. A központosítás azonban tovább folytatódott: 1979. január 1- től a Vaszar községi közös tanács (Vaszar, Takácsi) Pápa város városkörnyéki községévé vált.892 Az iskolai önállóság is csökkent: a csökkenő gyermeklétszám miatt a 8 osztályos általános iskola felsőtagozatát a vaszari körzeti iskolához csatolták. A község kulturális életében a szocializmus utolsó szakaszában az óvodapedagógusok és az alsótagozatos tanítók vállaltak szerepet. A termelőszövetkezetek összevonásával Takácsi község egy jól működő nagyüzem telephelye lett, a tagok biztos megélhetéshez jutottak A Takácsi Petőfi Tsz dolgozói közül többen töltöttek be valamielyen szintű vezetői pozíciót a Hunyadi Mgtsz-ben: Lentner Lajos (Takácsi, 1934) a nagyüzem főkönyvelő-helyetteseként, Welspacher Gyula (Pápa, 1946) a vaszari üzemegység agronómusaként, Garabics Károly (Takácsi, 1943) a vaszari műanyagüzem lakatos részlegének vezetőjeként, Szabó Sándor (Takácsi, 1932) a vaszari üzemegység növésztermesztési brigádvezetőjeként dolgozott.893 A Takácsiban kialakított hízómarhatelep üzemi állatorvosaként dr. Takács László tevékenykedett.8941986-ban az 1959-es takácsi alapító tagok közül még négyen dolgoztak a nagyüzemben: Farkas Károly, Marton Lajos, Nagy Jenő és Varga Lajos.895 A község infrastruktúrája a fejlesztések ellenére sem vált teljessé. A vízellátás megoldása, vízmű építése csak 1988-ban merült fel komolyan, a Vízműtársulat szervezését 1989-ben kezdték meg; a telefonhálózat bővítését sem tudták megoldani a szocializmus évtizedeiben.896 A falu lakosságának életszínvonala látványosan javult ezekben az évtizedekben: villanyvilágításos, központi fűtéses, házi csatornára kötött, tágas és világos lakások épültek hosszúlejáratú OTP-kölcsönök segítségével; a családok autót, tévét, hűtőszekrényt, háztartási gépeket, korszerű bútorokat vásároltak, gyermekeiket tovább taníttatták. Ennek köszönhetően sokan szereztek felsőfokú diplomát. A védőoltásoknak köszönhetően a korábban halálos járványos betegségek (mint a tbc) megszűntek. A Vaszar központtal működő körzeti orvosi és védőnői ellátás nemcsak a gyógyítást, hanem az egészségügyi felvilágosítást is elősegítette. A művelődési otthon, a községi könyvtár, az általános iskola, a Sportkör, a klubok és szakkörök, a tűzoltóegyesület a kulturált szabadidő eltöltésének változatos formáit biztosították. A televízió elterjedése azonban az elidegenedési tendenciákat erősítette, a közösségi kulturális életet gyengítette. 892 FEJES 1982.235-236. 893 HAMAR 1986. 117-118., 175-176., 185-186., 197-198. 894 HAMAR 1986. 147-148. 895 HAMAR 1986. 89. 896 VeML PL ХХП1. 923. Vaszari tü. jkv. 1988. szeptember 26. 404
