Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VII. Szovjet zászlók alatt (1945–1990)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Az ifjúság szocialista szellemű nevelését az állami általános iskola végezte, melynek pedagógusai a közéletből is kivették részüket. A nevelést és fegyelmezést is megnehezítette, hogy a tanítás az új iskola megépültéig a volt felekezeti iskolák épületeiben - a volt tantermekben és a szertárból átalakított szükségtanteremben - folyt, a gyermekeket így nehezebb volt felügyelni. Az általános iskolát 1948-tól Horváth Imre (1948-1958), 1958-tól Kóbor Jenő irányította. Kezdetben 6, 1952 őszétől 8, 1953 őszétől pedig 10 pedagógus tanított (ekkor 215 gyermek járt az iskolába).882 A tagiskolái időszakban Csákváry Jenő volt az intézmény vezetője. A tanítás színvonalát befolyásolta, hogy a szakos ellátást nem sikerült teljesen biztosítani: a képesítés nélküli nevelők menet közben szerezték meg a tanítói képesítést, a tanítók pedig a szaktanárit. A tanárok egy részét pártiskolába, a pedagógusokat szakmai és politikai továbbképző tanfolyamokra, úttörővezető-képzésre is beiskolázták. (Az igazgatók közül egyik sem lépett be a kommunista pártba.) A nevelőknek a nyári szünetben is gondoskodniuk kellett a gyermekek foglalkoztatásáról (pl. országjáró kirándulások, korrepetálás, nyári táboroztatás), így kevés idő jutott a pihenésre. 1975-ben az általános iskola felső tagozatát Vaszarhoz körzetesítették. A tanárokat is átvette a központi iskola. A 3—6 éves kisgyermekeknek az iskolai nevelés-oktatásra való felkészítését az 1973 őszén megnyílt óvoda biztosította Horváth Lajosné vezetésével.883 Az óvoda megszervezésére a nők fokozott munkába állása miatt volt szükség. A családi jövedelem növelése érdekében az asszonyok is munkát vállaltak a tsz-ben, illetve a környező üzemekben, a felnövekvő nemzedék számára pedig természetes volt, hogy a lányok is önálló keresővé válnak. A változások következtében a nevelés súlya a családról az oktatási intézményekre helyeződött át, amelyek a család szerepét természetesen nem tudták pótolni. Előzőleg, 1949-től a Nyári Napközi Otthon gondoskodott (ismét) a kisebb gyermekekről, miközben a szülők az aratási, betakarítási munkákkal voltak elfoglalva. A tsz megalakulása után a nyári napközi fenntartását is támogatta, hogy az asszonyok munkavégzését biztosítani lehessen. A helyi összefogással épült Művelődési Otthon tartalmas és változatos programokat kínált a fiataloknak és felnőtteknek. Az intézményt az 1950-es években Horváth Imre, majd hosszú ideig Kóbor Jenő (1960—1975) vezette. A közös tanácsi időszakban a klubkönyvtár vezetője (Kóbor Jenő, majd 1975-1988 között Csákváry Jenő) szervezte a kulturális programokat, Művelődési Otthon ugyanis csak Vaszaron működött. A kulturális programok iránti érdeklődés ekkoriban már csökkent, hiszen a közlekedés javulása és a motorizáció a pápai és győri kulturális szolgáltatásokat is elérhetővé tette. (1975-ben már 91 személygépkocsi és 100 darab motorkerékpár volt a községben.)884 A művészetszerető lakosok a győri és pápai színházi előadásokra is eljutottak A tsz szervezésében a tagok nemcsak az itthoni szakszervezeti üdülőkben pihenhettek, hanem a szocialista és nyugati országokba is eljutottak és a saját szemükkel győződhettek meg a különbségekről, országunk elmaradottságáról. 882 VeML PL XXVI. 332. A tantestület 1948/49. évi órabeosztása. Takácsi, 1948. szeptember 5. Alakuló értekezlet jkv. 1952. augusztus 28. Tantárgyfelosztás az 1953/54. tanévre. Takácsi, 1953. szeptember 4. 883 VeML PL Vaszari vb. jkv. 1975-1988. Horváth Lajosné 1997-ig volt óvodavezető. 884 VeML PL Vaszari vb. jkv. 1975. július 21. 401
