Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Úgy a vagyonosabb, mint a szegényebb szülők egyforma bizalommal hozták gyermekeiket az otthonba, s annak működésével a legteljesebb mértékben meg voltak elégedve. Tekintettel az elmúlt két évi eredményes munkára, de különösen arra is, hogy a községben sok olyan család van, ahol a szülők mindketten kénytelenek a nyári munkálatok elvégzésében részt venni, s ebből folyóan otthonuktól távol vannak, és így kisebb gyermekeik gondozását illetően sokszor alig tudják biztosítani. Javasolja azért, [hogy] határozza el a közgyűlés, hogy az 1941. évben a Nyári Napközi Otthont felállítja, az otthon felállítására legalább 120 P-t szavazzon meg. Az előadói javaslat egyhangú elfogadásával a következő határozat jött létre: Véghatározat. A Nyári Napközi Otthon 1941. évben való felállítását elhatározzuk és erre a célra 120 P-t megszavazunk. Utasítjuk a község elöljáróságát, hogy a megszavazott összeget a község 1941. évi költség előirányzatába vegye fel. Határozatunk ellen a kihirdetéstől számított 15 nap alatt a község elöljáróságától előterjesztett és [az] alispán úrhoz intézett fellebbezéssel lehet élni. Utasítjuk a község elöljáróságát, hogy határozatunkat függessze ki és arra a lakosság figyelmét hívja fel. FORRÁS: VeML PL V. 405.a. Képviselőtestületi jkv. 1940. augusztus 19. 15. Takácsi, 1941. március 23. A községi képviselőtestület határozata Bakacs Margit illetőségének el nem ismeréséről A községi illetőség a kiegyezés korától szigorú jogi kötelék volt, amely az egyént az adott településhez fűzte, a települést pedig annakfejében komoly terhek (pl. kórházi ápolási költség) fizetésére kötelezte. A Takácsiban született Bakacs Margit a hivatalos szervek - a pápai járási főszolgabíró - segítségével szerette volna illetőségét elismertetni. A képviselőtestület határozottan megtagadta az illetőség elismerését. A kérelmező azonban később panaszt tett, melyben azt állította, hogy Bakacs Margit Jenő nevű gyermekének 1938-ban 1353/1938. számon kiadta az illetőségi bizonyítványt. Az önkormányzat azt válaszolta a járási főszolgabírónak, hogy Takácsiban sok Bakacs nevű cigány él, s annak idején megtévesztő adatokon alapult a döntésük „ Különösen megtévesztő adatok merültekfel a kiskorú anyai nagyanyjáról s így annak az illetőségének téves megállapítása folytán állíttatott ki az illetőségi bizonyítvány. "m2 Az ügy egy különös élettörténetre is rávilágít. Egyébként a Bakacs cigány család a XVIII. század elején még Pápán élt, az evangélikus anyakönyvben már 1714-ben említették862 863 Határozat: Bakacs Margit községünkben való illetőségét nem ismerjük el, s részére az illetőségi bizonyítvány kiállítását megtagadjuk. Indokok: Kiskorú (21 éves) Bakacs Margit házasságon kívül született leánya özv. Csonka Rudolfné szül. Bakacs Annának, aki születésénél fogva takácsi illetőségű ugyan, azonban Takácsi községbeli illetőségét elvesztette azáltal, hogy férjhez ment 862 VeML PL V. 405.5. a. 1941. május 18-i képv. t.jkv. 18/kgy—1941. sz.: Bakacs Margit illetőségének megállapítása. 863 PEEL I. vegyes anyakönyv 1708-1714. 8. 1714. október 31-én egy Panna nevű kislányt kereszteltek, akinek apja „tzigán, Bakats veje” volt. 393
