Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - IV. Takácsi a polgári forradalom és szabadságharc idején (1848–1849)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV emeletes közbirtokossági malom még egy ideig szolgálta a közösséget, majd azt is fölszámolták, lebontották; mára nyoma sem maradt. A helyi piacok a nemzeti piacon át tagolódtak be a világpiacba. A takácsiak az 1871. október 1-jén átadott Győr-Pápa-Szombathely vasútvonal segítségével a va- szari állomásról viszonylag könnyen elérték az iparosodó városokat, mindenekelőtt Pápát és Győrt, s Győrön át Budapestet.721A nők egy része a nagyvárosi (budapesti) cselédéletet is megismerte. A férfiak közül többen a világvárossá növő Budapesten találtak munkát. Volt, aki Párizsba is eljutott. Győr fejlett gyáripara mellett az állatkereskedelemben is fontos szerepet játszott: a hizlaldákba került sertéseket és marhákat további hizlalás után vagonokban szállították az alsó-ausztriai, bécsi piacokra. Az adászteveli gazdák közül többen főfoglalkozású beszállítói voltak a győri állatkereskedőknek. 722 Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével e piacok egycsapásra elvesztek a mezőgazdasági termelők és kereskedöházak számára. A két világháború között a takácsi és környékbeli állatkereskedők a vásárokon értékesítették állataikat. A fennmaradt kimutatások szerint leggyakrabban Győr, Lovászpatona, Pápa, Veszprém vásárait keresték fel. A falu lakói számára a hétköznapi tapasztalatok alapján Pápa jelentette a városi fejlődést: itt találkoztak először a X1X-XX. századforduló táján, a XX. század elején a technikai újdonságokkal; a vízvezetékkel, csatornahálózattal, aszfaltozott úttal, bérkocsisokkal, automobilokkal, telefonhálózattal, modern üzletekkel, reklámtáblákkal, kávéházakkal, állandó színházzal (1881), kabaréelőadásokkal, filmszínházzal és újságokkal. Az urbánus létfeltételek kialakítása falun azonban lassan ment: Takácsi poros-sáros falu volt az első világháború végén. A villamosítás szerény mértékben csak az 1930-as évek elején valósult meg. Portalanított útra, vízvezetékre, rendszeres mozivetítésre, saját újságra évtizedekig várni kellett. Ami városban egyetlen nemzedék tagjai számára elérhetővé vált, falun három nemzedék között oszlott meg. A község közéletében fontos szerepet játszottak az egyesületek, amelyek működését a kiegyezés idején nem törvény, hanem miniszteri szintű jogszabályok (belügyminiszteri rendeletek) szabályoztak. Minden felekezet megszervezte a maga egyesületeit (énekkar, jótékony nőegylet, a Horthy-rendszerben az ifjúsági egyesületeket), községi szinten szerveződött a tűzoltóegyesület, az olvasókör, országos hálózat részét képezte a fogyasztást és értékesítést szervező Hangya-szövetkezet. Szakmai egyesületekbe tömörültek a lelkészek és tanítók, de még a községi jegyzők is. 721 Győr-szombathelyi vonalrész üzletmegnyitása. = VU 1871.508. 722 Közéjük tartozott Merétey Sándor is, aki megírta visszaemlékezéseit. A sertéskereskedő győri Nimsee családdal is kapcsolatban volt, amely 1918-ban szerzett nemességet. Vő. VÖRÖS 1971.389. 318
