Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 1. ) A’ köztárgyakat illető gyűlésekre minden birtokos lakosok meghívattassanak. 2. ) Valahányszor agilisek dolgában, vagy az agiliseket is illető bírói számadásokhoz tartozó tárgyakban, p. o. tilosokban etetését való büntetések eránt tartatik tanáts, oda az agilis elöljárók közzül is hívattassanak meg. 3. ) Mind a’ gyűlések tartására, mind különösen a’ bírák számadási megvifzjsgálá- sára nézve a’ nemes vármegyének nyomtatásban kiadott Statútumai675 szorossan megtartassanak. A’ mi pedig a’ folyamodás több pontjait, nevezetesen: a. ) a’ közlegelőnek az elöljárók által Sz. György napig, a’ fű nevekedése tekintetéből, tilosban lett tartását; úgy szintén b. ) némelly elöljárók által a’ tilosokban büntetlen marhalegeltetést illeti, ezek közfigyelem alá tartozván, itt azt jegyezzük meg, hogy ez utóbbira nézve már egy tiszti vizsgálatunkat múlt 1829- s[z]eptember 7— tartott kisebb gyűlésre 1586- p. alatt Vetsey Ferencz kiküldött táblabíró úrral együtt benyújtottuk. Mellyékről tesszük ezen alázatos jelentésünket. Pápán, Jún. 24® 1831. Zsoldos lgnátz m. p. kiküldött Szolga Biró. Gyapay lgnátz m. p. Segéd Eskütt. B.) Pápa, 1831. december 15. A vármegyei szakbizottság véleménye a takácsi elöljárók elleni panaszok kivizsgálásáról 1831“ esztendei december 15® napján királyi tanácsos első alispány Rohonczy János úrnak elölülése676 alatt, Kocsi Horváth Sámuel 2- alispány, Jursich János, Karácson Gábor, Stojánovits János, Rohonczy István táblabíró, Balassa György eskütt urak jelenlétében tartott deputatió. A’ múlt esztendei június 24- közgyűlés jegyzőkönyvének 1351—pontja következésében felvette Zsoldos lgnátz szolgabíró úrnak tiszti jelentését Takácsi megyebeli helységben lakozó több nemes és agilis birtokosoknak az elöljárók ellen tett több rendbeli visszaélések és panaszok érdemében. A’ deputatió a’ folyamodóknak sérelmét következendőkben találta: 1— . Hogy a’ nemes bíró ’s elöljárók a’ közbirtokosoknak ’s agiliseknek kirekesztésével önkényes határozásokat tesznek, pásztorokat fogadnak, büntetnek, és sem erről számot nem adnak, sem pedig a’ közjövedelmekbül az agiliseket nem részesíttik. 2— , Hogy az agilisek bíráit ’s tanácsit meg nem becsülik, ezeknek megkérdezése nélkül a’ közlegelőre idegen marhákat bérlelnek, ’s a’ béjött summákrul szinte számot ’s részt nem adnak. 3— . Hogy az elöljáróknak marhái a’ vetéseket ’s réteket határtalan legelik, a’ kis- sebb birtokosoké és agiliseké pedig béhajtatnak, a’ tulajdonosi megbüntettetnek. 4®. Hogy a’ múlt esztendőben az elöljáróság a’ közönséges legelőt Szfent] György napig tilosba vévén, a’ marhákat a’ réteken legeltetni rendelte, úgy hogy minden egy 675 A vármegye 1814-ben kiadott Rendszabások c. szabályrendeletére hivatkozik. 676 értsd: elnöklete 293
