Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Takácsiban a lakosság vegyesen evangélikus és református vallású. A katolikus házaspárok száma 50, a lelkek száma 291. Ebből hitvallásra képes 214, hitvallásra képtelen 77. Evangélikusok: 420 fő, reformátusok: 552 fő. A katolikusok a lakosság 1/5 része, tisztán magyarok. Mindkét hitvallásúaknak van saját imaháza és iskolája, lelkészt a reformátusok 1600-tól kezdve tartanak, az evangélikusoknak 1806 óta van iskolamesterük. Vannak zsidók is, szám szerint 16-an, zsinagóga nélkül. Vegyes házasság 4 van (lásd a 21. számú iratot). Ezekből a katolikus anyától született lányok a törvény előírásai szerint vannak nevelve. Ezzel nincs semmi probléma. Reverzálissal megkötött házasság nincs, sem olyan, ahol tisztán katolikus szülőktől született gyermek eltért volna a hittől. Garabics István katolikus apától és Régi Erzsébet református anyától vegyes házasságban született két leány: Zsuzsanna és Erzsébet, ezek törvénytelen módon az anya vallását követik. [...] Schwartz András evangélikus apától és katolikus anyától született, a törvény szerint apja vallásában kellene nevelkednie, de az apa önkéntes beleegyezésével és reverzálissal a plébános katolikusnak nevelte a fivérével, Jánossal együtt. János már meghalt, de András még tanul. Mind az anyaegyházban, mind a filiában lakó nép becsületes életű, nem követ helytelen szokásokat, Isten és az Egyház előírásait - pl. az előírt böjtöket pénteken és szombaton - betartja. [...] Évi járandóságaikat - néhány kivétellel - az anyaegyházban pontosan befizetik. A filiában lakók viszont - miután közülük sokan ellenállnak — a járandóságok befizetésében hanyagok. Miután a filiában vasár- és ünnepnapokon nincs szentmise, ezen a címen a filia lakói nem fizetnek járandóságot. Hétköznapokon a plébános kikocsizik a filiába, ha teendői megengedik. Ha pedig beteg miatt kell kimennie, akkor az oda- és visszaszállítást a filialisták fizetik. E plébánia határain belül nincsenek nyilvános bűnösök, botrányokozók, istenká- romlók, vallástalanok, ünneprontók, templomot nem látogatók, mások feleségét elcsábítok. Ha pedig valakit rajtakapnak ilyen bűnön, az uradalmi karhatalommal érdeme szerint megbüntetik. Nincsenek együtt nem élő házastársak, az asszonyok és a leányok pedig szemérmesen és illendően öltözködnek. A kocsmákban a zenére és táncra vonatkozó királyi rendeleteket nem tartják meg valami illő módon. A bírók — különösen ősszel, szüret idején - gyakrabban hunynak szemet [a kihágások felett]. De a rendre azért ügyelnek, és büntetnek is. [...] Ezen a plébánián nincsenek árvák vagy kolduló, vándorló özvegyek, sem olyanok, akik a koldulni nem tudóktól megtagadják az alamizsnát. Nincsenek olyanok sem, akik a betegségük miatt ne tudnának elmenni a templomba. Az idegen hitvallásúak Takácsiban a vasár- és ünnepnapokkal kapcsolatban engedelmeskednek a királyi rendeleteknek és az 1791. évi 26. törvénycikknek, szintúgy az akatolikus gazdáknál lévő szolgák és szolgálók is. Második rész,VII. fejezet 5. A plébános jövedelmeiről Stólajövedelmek: ezek az egyházkelőből, temetésekből és esketésekből származnak. 1.) Az anyaegyházban: egyházkelő 27 krajcár; temetés (akár felnőtt, akár gyerek) 15 krajcár; esketés 1 forint 15 krajcár. Ezeket az összegeket váltóbankóban fizetik. [Illő volna], ha a felnőttek temetéséből származó stólát 30 krajcárral, az esketést pedig 1 forinttal megemelnék. 280
