Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Takácsi modern kori arculatát magyar és többfelekezetű jellege határozta meg. A levéltári és nyomtatott források alapján a felekezetek egymáshoz viszonyított arányáról is képet alkothatunk. 3. sz. táblázat Takácsi népességének felekezeti megoszlása Év A felekezet jellege és lélekszáma Ossz. református evangélikus katolikus izraelita 1698 n. a. n. a. 1045552 1753 320 203 130653 1763 557 207 153917 1774 576 249 149974 1785 n. a. n. a. 2371119 1818 ИЗО532 533 286 12 1428 1829 1151534 303 17 1471 1847 769 1 417 274 21 1381 A néhány adatból is kitűnik, hogy Takácsin mindhárom számottevő felekezet gyarapodott a XVIII. században, míg az 1749-től már biztosan jelen lévő -de a statisztikákban nem mindig tükröződő - zsidóság 1-2 családot jelentett. A társadalmat felekezeti szempontból a protestáns többség - katolikus kisebbség kettősség jellemezte. A protestánsok közül a református birtokosok jelentették a meghatározó réteget, egyedül ők alkottak anyaegyházat. A jövevények hozzájuk igazodtak, 1747-1748-ig még a katolikusok is részt vettek az egyház terheinek hordozásában. Ekkor a vaszari plébános kezdeményezésére megtiltották nekik, hogy bármilyen adót, hozzájárulást fizessenek a protestáns közösség részére. A hosszú békés együttélésnek ezzel évtizedekre vége szakadt. A környékbeli német falvak katolikusainak beáramlása a XVIII. század második felében kezdődött meg, melyet a férfi családnevek vaszari anyakönyvi előfordulásai híven tükröznek Például: Kirchner (1784), Fischer (1786), Kugler (1789), Mader (1792), Schwarz (1810), Pillér (1833). Azok, akik közülük állandóan letelepedtek teljesen elmagyarosodtak. A távolabbi telepesek között szlovákok is akadnak, rájuk ugyanez a sors várt. Ugyanez a kettősség figyelhető meg a jogi helyzetet illetően: a nemesi többség - paraszti kisebbség számokban is kifejezhető. A rendi korszak végén, 1847-ben 1016 nemes mellett csupán 365 nem nemes élt a faluban, vagyis a lakosok 74%-a a kiváltságos osztályhoz, annak legalsó, paraszti színvonalon élő rétegéhez tartozott.535 A nemesi közbirtokosságot a reformkorban 151 birtokos alkotta. 536 Ők adták a községi önkormányzat bázisát, ők rendelkeztek a közösségi vagyon felett. 532 Becsült adat. 533 Protestánsok száma együttesen. 534 Protestánsok száma együttesen. 535 ROSOS 1848., HUD1 2013. 349. 536 VeML IV. 1. b. 1066/1836 (június 19.) közgy. sz.: A pápai felső járás településeinek összeírása a királyi koronozási honorárium kivetéséhez. 233
