Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)

TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV

és két malom érdemelt figyelmet. (A perei malom ekkor még nem létezett.) Az országutat (postautat) jó, többit rossz állapotban tartották. Pere takácsi (melyet hibásan Gere Taklar néven írtak) a falutól 500 lépésnyire feküdt. A katonai leírásból azt is megtudjuk, hogy a Gerence időnkénti áradásai károkat okoztak a rétek gyakran víz alá kerültek. A térképről az is látszik, hogy Alsótakácsi szépen kiépült, sőt a Gerence partoldalán is voltak épületek. A Győri út mellett jelölték az Otemetőt, amelyről tudjuk, hogy a templom körüli temetkezés megszűntével létesült. Egy-egy telken egymás után több ház is húzódott. Az erdő kis foltokban fordult elő.527 A levéltári forrásokból tudjuk, hogy az erdő szűkössége miatt az épület- és tűzifát a Bakonyból szerezték be. Követ leggyakrabban a tapolcafői kőfejtőből hoztak.

A XVIII. században a község társadalma lényegesen átalakult. A nemesi családok többsége a vármegye színe előtt igazolta nemességét, egy részük 1725-ben királyi adományt is szerzett birtokára, így kiváltságait 1848-ig zavartalanul érvényesíthette.528

1. sz. táblázat

A takácsi nemesek nemességigazolása a XVIII. században

Sorsz.

Név

Igazolás

Forrás: VeML IV. I. e. aa.

éve

módja

1.

Balassa Péter (Pál fia)

1713

vasvári kápt. oki. (birtok: Ti- borcszeg, Szentlőrinc, Vas vm.)

Tom. 1. 12.

2.

Bodor Ferenc

1751

Zala vm. biz. lev. 1728. [arm.: Bécs, 1635. V. 14.1

Tom. VIO. 183.

527 Katonai felvétel 1782-1785. Takácsi térképe: Colonne № VII. Sectio 14. Az adatokat a német nyelvű leírásból merítettük.

528 al. = aliter [másként], arm. = armális [nemesi címereslevél], biz. lev. = bizonyságlevél, kápt. = káptalan, más. = másolata; oki. = oklevél, oklevele; öi. = összeírás; tóm. = tomus [kötet], vm. = vármegye

229

45. kép

Takácsi belterülete 1785-ben