Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV se magam, se maradékim őkegyelmétül ki ne válthassuk, eltelvén penig az öt esztendő, annakutánna az kiváltásnak terminussá, vagy előtte, vagy utána két héttel légyen Sz. György napjának.516 Az szokott evictiot magamra és maradékimra fölvévén, tartozunk őkegyelmeket és maradékjokat az föllyül megnevezett jóknak bírásában minden törvényes háborgások ellen megoltalmaznunk, melyben ha meg nem oltalmazhatnánk, vagy oltalmazni nem akarnánk, tehát őkegyelmek vagy maradékjok ezen levelünk erejével a mi fö jószágunkat elfoglalhassák és mindaddig bírhassák, míg az őkegyelmek summa pénzi, úgy mint harmiczöt tallér meg nem lészen. Mellyrül adtam ezen levelemet kezem köröszt vonásával megerősítvén. Actum Papae die et anno quibus supra.517 Sigmond János köröszt vonása x FORRÁS: VeML PL XIII. 72. A Kovács család iratai. Fase. I. Nr. 6. Eredeti, Or őszi Pál, Veszprém vármegye szolgabírájának megerősítésével és pecsétjével. 12. Takácsi, 1698. június 12. Mikos Ferenc győri kanonok egyházlátogatási jegyzőkönyve A tridenti zsinat (1545-1563) felújította azt a régi előírást, amely megkövetelte, hogy a katolikus püspökök kétévente személyesen vagy megbízottaik segítségével látogassák meg egyházmegyéjüket és vizsgálják meg az egyházközségek állapotát, tapasztalataikat pedig foglalják írásba. A török uralom alatt a győri püspökséghez tartozó pápai főesperesség területén a püspökök nem végeztek/végeztettek egyházlátogatást, csak a soproni, locsmándi és mosoni főesperességekben. 5,5 A török hódoltság megszűntével azonban sort kerítettek a kánoni látogatásra. 1696-1698 között - a komáromi főesperességet leszámítva - az egész egyházmegyét meglátogatták, és így 395 települést felmértek5'9 A pápai főesperességben először Mikos Ferenc győri kanonok 1698. június 3. és június 12. között végzett vizitációt, amely során 17 plébániát és 22 leányegyházat keresett fel. A királyi parancs értelmében nemcsak a katolikus, hanem a protestáns közösségeket is felmérte. Megvizsgálta az egyházak állapotát: a település népességét, felekezeti viszonyait, a plébánia (egyházközség) vagyoni állapotát, a templomot, felszereltségét, a lelkész és tanító helyzetét, fizetését. Elsőként Vaszart, a győri püspök birtokát, utolsóként pedig Takácsit kereste föl. Mindkét helyen kezdetleges körülmények között élt a kis létszámú, felekezetileg megosztott közösség. Június 12. napján vizitáltam meg a Veszprém megyében és néhány prédialista520 birtokában lévő Takácsit és annak egyházát. Nem tudták megmondani, hogy kinek a tiszteletére épült. A szalmával fedett templom szentélye boltozott, a hajónak nincs mennyezete. Kórusa félig-meddig összeomlott. A kőtoronyban függ a megáldatlan, kicsiny harang. 516 Szent György napja: április 24. 517 Kelt Pápán, a fenti napon és évben. 5,8 DÓKA 2000. 10. 519 DÓKA 2000. 11. 520 Prédialista, praedialista = egyházi nemes; országos nemességgel nem rendelkező, a praediális szék joghatósága alatt álló nemesek, akik birtokaikat szolgálatuk fejében az adott püspöktől nyerték, s fiágon örökítették tovább. Mikos tévedett, mert Takácsi faluban kurialista és armalista, nem pedig praedialis nemesek éltek. A győri püspök prédialista nemesei Veszprém megyében Tapolcafön, Kisjenőn (Somlójenőn), Vecsén (Somlóvecsén) éltek és külön önkormányzatot, ún. vecseszéket alkottak. Vö. BÉL 1989. 119-120. 225
