Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 9. Takácsi, 1759. március 23. A takácsi protestánsok vallásgyakorlata ügyében felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv részlete a község 1681 utáni helyzetéről A tanúvallomásokat Tyukos János vaszari plébános kérésére vették fel, akinek célja a református templom elvétele volt, ezért kizárólag katolikus tanúkat hallgattak ki, akik igazolták, hogy 1681-ben Takácsi a török birodalom fennhatósága alatt állt, temploma romos volt, prédikátorát csak a török legyőzése után hívták be. A tanúk többsége (hétből négy) mindezt csak hallomásból tudta állítani, hiszen később született. A tanúvallomással a vaszari plébános nem érte el célját, mivel a takácsi reformátusok a perlekedés során 1615- től okmányokkal is bizonyítani tudták a folyamatos vallásgyakorlatot. Az alább következő tanúk (túlzónak tűnő) életkora elvileg lehetővé tette, hogy saját élményként, „ hitelesen " adják elő emlékeiket. A tanúk leírása latinul történt (ezeket a részeket magyarul közöljük), válaszukat magyarul jegyezték fel. Asz ötödik tanú, Lakatos Mátyás mintegy 90 éves pápai katolikus lakos megesket- tetvén, a következőket vallotta a feltett kérdésekre: A’ tanú ötvenhat esztendőtől fogva itt Pápán, Takácsi helységnek szomszédságában, azelőtt pediglen mindétig születésétől fogva Kani[z]sán lakott, és minthogy az édes attya fatensnek a’ midőn Kani[z]sát még török bírta,505 az ott való basának deákja volt és valamerre kívántatott, azon basa ezen fatensnek édes attyát küldötte, s gyakran pediglen, midőn Kani[z]sárul sóért Győrre506 küldötte volna, a’ fatens is leggyakrabban fölgyütt az édes attyával, és mindenkor takácsi, és csikvándi pusztáknak jártak, onnan vallya az 1-re: noha most Kálvinista praedikator vagyon Takácsin, ezen n[emes] Weszprém vármegyében lévő helységben, de azt tudgya bizonyossan a 2- dikra: hogy jóval is azután, hogy a’ török Bécs507 alá ment, és így a’ sopronyi ország gyűlése után508 jóval is vitetett be a’ praedikátor Takácsiba; úgy a 3-re: hogy sopronyi ország gyűlése alatt nem csak praedikátor nem volt, de még a’ templomot sem bírták a’ Kálvinisták, mivel a 4-re: az 1681-dik esztendőben Takácsinak hatálján, a’ midőn sóért Győrre ment a’ fatens, tapasztalta, hogy csak hat vagy hét guny[h]ó volt rajta, azt is pediglen a’ török bírta.509 A hatodik tanú, nemes Dolostyák Kristóf mintegy 105 éves510 pápai lakos meges- kettetvén, [a feltett kérdésekre a következőket felelte]: A’ fatens Horvátországban születtetvén a’ világra, Bécs városának a’ törökrül való megszállása után szakadott ide Pápára, ’s itt gombkötő inasságra adván magát, számtalanul, mint inas, Takácsi puszta helyekről csollánt hordott be a’ városra, azért letett hite után vallya, hogy az deutralis511 helység kurucz világ előtt számos esztendővel 505 Nagykanizsa 1600. október 20-án került került török kézre, gróf Batthyány Ádám és Zichy István magyar tábornokok háromhavi ostrom után 1690. április 13-án foglalták vissza. 506 A sóárusítás királyi monopólium volt, ezért ún. sóházakban árulták; ilyen volt a győri végvárban is. 507 Az 1683. évi Bécs elleni hadjáratra utal. 508 1681-ben tartották a soproni országgyűlést, amelyen a protestánsok szabad vallásgyakorlatát törvényben meghatározott helyekre (ún. artikuláris helyekre) korlátozták. 509 Az 5. és 6. kérdésre semmit sem válaszolt. 510 A XVII-XVIÜ. századi tanúvallomásokban az életkort erősen eltúlozták, hogy a tanú szavahihetős- ségét kétségtelenné tegyék. 511 deutralis (latin) = kérdéses, kérdőpontokban feltett 222
