Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában

TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Harmadik rész, LIV. kánon: Az egyháziaknak nem szabad táncolni Akár köz-, akár magánhelyen az Isten szolgáinak, ezek feleségeinek és leányaik­nak, valamint az iskolák rektorainak és tanulóinak a táncot egyáltalán megtiltjuk, és ezen tilalom áthágóit szigorúan büntetni rendeljük. Sőt, a világiakat is komolyan int­jük, hogy ezen pogány eszelősködéssel hagyjanak fel valahára. Harmadik rész, LV. Kánon: Kiket nem lehet összeesketni Az elhagyott személyek szabályszerű egyházi vizsgálat és az elbocsátó- vagy vá­lólevél felmutatása nélkül, továbbá az egyenlőtlen korú jegyesek, valamint a 14 éven alul levő hajadonok össze nem eskethetők; mely tilalom ellen vétők első ízben tizen­négy forintra büntettetnek, többszöri ismétlés esetén pedig hivataluktól megfosztat- nak. Harmadik rész, LXIV. kánon: A haldoklók serkentessenek, hogy javaikból az egy­háznak hagyományozzanak A lelkipásztorok a betegségben sínlődő s boldogult kimúlni óhajtó híveket kegye­sen intsék, hogy végrendeletükben ne egyedül örököseikre szándékozzanak hagyni minden vagyonukat, hanem az egyház sokféle szükségeire is jószántukból valamit ki­jelölni szíveskedjenek, mely kegyes szokás, mint több zsinat határozatából olvasható, eleitől fogva gyakorlatban volt. Negyedik rész, V. kánon: Az iskolatanítók erkölcséről s öltözetéről Nem illik az iskolatanítókhoz a világias élet s világias öltözet, hanem kegyes, tisz­tességes élet és egyházias öltözet: ne szabják azért magukat a világhoz, se tivomyázó és dorbézoló újakkal ne társalogjanak, nehogy az iskolák korcsmákká váljanak. Ha a tanítók menyegzői vendégségekbe hívatnak, nem szabad nekik részegségig s hányásig versenyt inni, sem a szent hivatal gyalázatára kiszemelt hajadonokkal kényük-kedvük szerint ugrándozni, s úgynevezett körtáncot lejteni; akik pedig lelkipásztoraik megve­tésével ilyent cselekedni merészelnének, mint az egyházi szabályok megsértői, s a mi tisztes állásunknak, s a szent rendnek bemocskolói, mint elvetemült fiák az iskolákból elutasíttassanak. Negyedik rész, VIII. kánon: A tanulók erkölcséről s öltözetéről Mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei, melyekből Isten az ő aratására a munkásokat időnként elhívja, szükség, hogy a tanulók is, akik az iskolákban a hasznos tudományok szorgalmas tanulásával foglalkoznak, necsak erkölcseikben, hanem külső magaviseletében is kegyességet s különös szerénységet tanúsítsanak, és ezen rendhez illő ruházatot és lábbelit viseljenek. Akik pedig katonaruhát, hasított süveget, piros vagy a feketén kívül bármi más világos színű csizmát, török módra nyírt hajat s más effélét viselnek, szükségtelenül is fegyvert hordoznak, s éjjelenként garázdálkod­nak, akár tanítók, akár tanulók legyenek, az iskolából kitiltassanak. FORRÁS: THURY Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. 1. Pozsony, 1998. 461., 465., 468., 470., 471., 474., 477., 478. 212

Next

/
Thumbnails
Contents