Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV II. TAKÁCSI A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés után a királyi hatalom megszerzéséért folyó küzdelem határozta meg a magyar belpolitikát, amelyből végül Habsburg 1. Ferdinánd került ki győztesen. Eközben a török birodalom fokozatosan terjesztette ki hatalmát a Kárpát-medence területére. Buda 1541-ben történt elfoglalása után néhány évvel három részre szakadt az ország, amelynek északi része a Habsburg, középső része és Erdély fokozatosan a török birodalom fennhatósága alá került. A Balatontól északra eső területeket a törökök az 1540-es években kezdték birtokba venni. Fehérvár 1543-ban történt eleste után a várost szandzsák-székhellyé tették, amelyet a budai kerülethez (vilajet) osztottak be.436 1543- 44-ben a török berendezkedett Buda, Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Simontornya, Ozora váraiban.437 1543 szeptember 2. után Ulomán bég török és tatár lovas hadai Pápáig nyomultak előre és a környéket pusztították.438 A régió sorsát Veszprém és Devecser 1552-ben történt elfoglalása határozta meg. Veszprém elfoglalásának stratégiai célja a Budához vezető utánpótlási útvonalak biztosítása - Székesfehérvár részleges tehermentesítése - és az 1540-es években meghódított kelet-dunántúli terület, Duna-menti sáv kiszélesítése volt. Veszprém ennek a „ tartományépítésnek esett áldozatul ” 439 Miután Hádim Ali budai pasa a várost elfoglalta, a budai vilajet részeként 1552- ben Veszprém székhellyel, Mehmed bég (1552-1558) irányításával szandzsákot szerveztek, melynek területét Mehmed menesztése után a székesfehérvári szandzsákba olvasztották440 Veszprém elfoglalása után a várban 346főnyi őrség szolgált, melynek többségét (202főt) a lovasok tették ki.44' Veszprém ezzel Buda, Esztergom és Fehérvár után a közepes nagyságú török várak közé számított.442 Mehmedet személyes bosszúvágy vezette, amikor Arszlán mohácsi béget 1558 tavaszán Véli fehérvári bég segítségével megtámadta, s ezáltal elvesztette becsületét, melynek következtében felszámolták a veszprémi szandzsákot. Mehmed bégjavadalmát másoknakjuttatták.443 1566-ig, Veszprém visszafoglalásáig a törökök gond nélkül adóztatták a környéket. 1566 után a fehérvári szandzsáknak adózott Vaszar vidéke is. A falvakban megmaradt lakosság egyszerre fizette a terheket magyar és török részre.444 A tizenötéves háború első szakaszában Eszak-Dunántúl összes magyar végvára török kézre került. Szulejmán szultán ezután a Habsburg örökös tartományokat vette 436 SZAKÁLY 1981. 34. 437 VERESS D. 1983a. 49. 438 VERESS D. 1998a. 13. 439 HEGYI 1998. 30-41. 440 Korábban Káldy-Nagy Gyula úgy vélte, hogy Mehmed bég kinevezése 1554. február 15-én történt, melyet Dávid Géza 1552. június 1-jére pontosított. Vö. KÁLDY NAGY 1977. 10., DÁVID 1992. 27-36., DÁVID 1998. 17-27. - Mehmed (Mohamed) bég 1552-1558 között töltötte be e tisztséget, további szerepléséről nem maradt fenn forrás. 441 HEGYI 1998.22. 442 HEGYI 1998.35. 443 DÁVm 1998. 22-24. 444 A XVI-XVI1. századi hódoltsági kettős adóztatásról monografikus feldolgozás is készült. Vö.: SZAKÁLY 1981. 204
